Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-03 [038]
I III £ K ££. A MAGYA-. REVÍZIÓS LISAHOZ 4 KÖVETKEZŐ SÜRGÖNY ÉKEZETT MA. "Azon napíjak tizedik évfordulója alkalmából, amelyen e lovagias mafayar népre a triar noni di v tátumot reák -nyszer itették, arra a hatalmas organizációra gondolunk, amely Budapesten valamennyi legyőzött népnek példaképéül szolgál a bf keszerződések revíziója érdedében meginditott küzdelemben. Az Osztrák Revíziós Liga nevében** P f 1 U g e 1 szolgálatonkivüli meghatalmazott miniszter." /MOT/B. PRAZNOVSZKY IVAK üRDEKES LLflABaSBÉJÍ ISMERTETTE A LATIN SZ^VETSíG BVEAPliSTEN TARTÓZKODÓ FRANCIA TAGJAI ELŐTT A JHANONI MAGYAR ORSZ-riG RuLYZET^ A LATIN SZOVETStO TAGJAI KOZEPEUROPAI KÖRUTAZÁSUK SOKAN EUDAP^TROL A BUKARESTBE Lü^NNEK. Az Union Latiné elnevezésű franciaországi intellektuális egyesülat harminc tagja, férfiak és nók vegyesen körutazást tesznek Eözépeurópa egyes államaiban és sorra látogatják a középeurópai nagyvárosait* Körutazásuk során ellátogattak Prágába, majd Bécsbe és innen Raoul . F a llarea és André J a r d o t urak vezetésével keddan Budapestrs érkeztek. Megtekintették a magyar fővárost és este 6 órakor a parlament épület vben jelente meg. Itt L u v áss György v.b.t.t. várta az érkezőket, aki* íiéhánjrmal«g szóval üdvözölte, franci* nyelven a franciákat. A francia vendége 1 '- körülül-r ték a társaság, tanácst érmének hatalmas zöldasztalát ós P r *t z n ov s~z k i Iván ny. meghatalmazott miniszter ékes francia előadásban ismertette a trla noni Magyarország mai helyzetét. Praznovszky dr, rövid vlíaplllanttst vetett *-agyarorszc'g dicső múltjára, idézte a ^nagyar történelem kiemelkedőbb eseményeit, majd találé tömörséggel vázolta a mai CsonVamagyarország politikai, külpolitikai, kultirálls és gazdasági állapotát. Rámutatott az illusztris előadó, aki egyébként hosszabb ideig élit a pórisa magyar követ* ség élén és mint ilyen a francia vendégak közül néhányat személyesen is ismert, hogy a háború után a nagyhatalmak ugyan a'-koy, a iikor Lengyelországot 150 évai feldaraboltaágéból feltámasztották, - agy tollvonással ötrészre szakították az ezeréves Magyarországot. Magyarország mindammellett nem akar háborúval ezen a szörnyű ós lehetetlen helyzetén segitenl, hanem legális uton, békésen a Népszövetség elé vi.zi jogos sérelmeit és kívánságait, hogy itt döntsenek majd jövő sorsáról. A francia vendégek nevében Raoul Fallereau vulaszolt hossz u és szép beszéddel a volt magyar követ fejtegetéseire. Köszönetet mondott az előadásért és főként azt hangoztatta, hogy a magyar béka megalkotásában nem csu pán Francia országnak van része, részesek abban a világ többi hatalmai is. a franciák a legnagyobb rokonszenvvel kisórik a names magyar nép sz enver déseit és a dolgozó, munkás Francia ország meleg rokonérzéssel viseltetik a dolgozó, munkás Magyarország iránt. Szabait ezzel a felkiáltással fejezte be: "Vibe la Hongriet n . Az előadás után a venoógek. akiktől a Külügyi Társaság nevében az alnőklő Lukács §yörgy oett bu.sut, - -„ 'a- ^ _ V « * *~'~~ i eltávoztak az országházból. A vendégek holnap^Bukaresőbe utaznak y ahol a romár ^iralmé fogadja őket. /MOT/KY. . P r o D o m o: :. .^yar Külügyi Társaság vezetősége tisztelettel kéri a napilapok t. Szerkesztőségeit J{Aj a fenti - idegenforgalmi szempontból fontos fW közlemény szíves átvételére. /MOT/KY.