Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1

1930-06-14 [038]

ÁNGYÁN BÉLA IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR SAJTOPANASZA. Urbik Ferenc dr, ügyvéd mult év februárjábsn beadványt intézett az igazsaigym iniszterhez,amelyben éles támadást intézett Ángyán Béla dr. igazságügyi államtitkár ellen, azzal vádolta meg, hogy saját érdekében illetéktelenül és erőszakosan beleavatkozott az oktatófilmek ügyébeqp. A beadvány egyébként Epamp: Zsentko Gyula dr« törvényszéki birót is súlyos rágalmakkal illettexat, azzal vádolva meg őt, hogy a filmoktatással kapcsolatos egyik perben törvénytelenül és szándékosan igazságtalanul járt el. A büntetőtörvényszék előtt megtartott tárgyaláson kétrenibsli sajtórágalmazás vétségéért kellett Urbik Ferenc d r.-nak felekie.%. Urbik dr. kérte a valódiság bizonyításának elrendelését, amit á törvényszék el is rerúelt, mert Ángyán Béla dr. igazságügyminiszter é3 Zsentko dr. biró maguk is kérték, hogy az igaztalan rágalmakkal szemben épen a valóság bizonyitásának kdixmimamm elrendelésével szolgáltasson nekik a biróság teljes elégtételt. Egy teljes napig tartó tárgyalás, illetve bizonyitási eljárás után március 12-én eáte fél lo órakor hirdette ki a törvényszék Ítéletét amely sáerint Urbik Ferenc dr.-t bűnösnek mondta kétrendbelisajtórágalmazás vétségében és ezért 4ooo pengő pénzbüntetésre Ítélte és arra kötele zte, hogy az Ítéletet ftogerő re való emelkedése után a Budapesti Hírlapban tegye kötté és elrendelte a törvényszék azt is, hogy a rágalmazó beadvánnyal a2onos tartalmú nyomtatványok még meglévő példányait elkoboztassanak. Az itélet indokolása szerint a törvényszék megállapított a, hogy Ángyán államtitkárnak az a 2e vele,amelyet Kiebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterhez irt, nem hivatalos, hanem magánlevél volt, és nem bizonyult valónak, hogy az államtitkár zsarolás szerűen akarta volna a Didaktika rt.-töl a filmoktatási koncessziót elvétetni és annak a hollandi részvénytársaságnak juttatni,amelynek ő igazgatósági tagja volt. A törvényszék tényként állapította meg, hogy A

n

gyán államtitkár a Holladl rt. érdekében nem ját közbe és hogy magánlevelének az ügy eldöntésére nem volt döntő befolyása. A törvényszék súlyosító körülménynek vette, hogy Urbik dr, hasonló bűncselekményért már büntetve volt és hogy a rágalmazó tényállításokat széles körben terjesztette és a Zsentko bíróról állított rágalmazó tényállitásokatax sem sikerült valós zinüsitenia. Az itélet ellen Baróthy Pál d r. főügyész sulyosbitásért

; a vádlott felmentésért felebbezést jelentett be,és igy került az ügy a királyi tábla elé. /folyt.köv./M. m» *m m* A MAGYAR TÁVIRATI IRODA MEGNYERTE PERÉT AZ INFORMÁCIÓ IRODÁVAL SZEMBEN. 1927. december 16-án a Magyar Távirati Iroda kiadott egy tudósítást,amely a külügyi bizottság üléséről szólt. Ezt a hiranyagot még mielőtt az MTI. utján külföldre kerülhetett, az Információ Sajtótud ósitó Iroda jogtalanul átvette és megelőzve az MTI. tudósítását, engedély és beleegyezés nélkül továbbadta a külföldi sajtónak. A Magyar Távirati Iroda ezért szerzői jogbitorlás cimén pert indított az Információ, illetve annak ±a± kiadótulajdonosa, Nádas József dr„ ellen azt kérve, a törvényszék a hirdézsmálásért szabjon ki büntetést és 15oo pengő kártérítésben is marasztalja azpfcflqgmmáűuó Információt

c Nyiry z

oltán dr. törvényszéki biró több tárgyalást tartott a perben. Nádas József dr. azzal védekezett, hogy a hiranyagot nem az MTItől vette, hanem más uton került birtokába. Hivatkozott a szerzői jogi törvényszakaszra, és azzal érvelt, hogy a kérdéses cikk nem részesíthető szerzői Jogvédelemben, mert az MTI. készen, megírva jutott hozzá, márpedig -mint mondta - a szerzői jogvédelem csak szellemi munkákra vonatkozik. A törvényszék kihallgatta Bárdos László dr. külügyi sajtófőnököt, aki előadta, hogy a külügyi bizottsági ülésérői egyedül az MTIj adhat tudósítást. Nyiry Z

0

ltán dr, a mai folytatólagos tárgyaláson helytadott Ludinszky Lajos dr. felperesi ügyvéd érvelésének.- s ítéletében megállapította, hogy szerzői jogbítorlás történt; miért is Nádas Józsefd r-t 2o pengő pénzbüntetésre itélte, icártéritós cimén 3o pengőben marás ztalta, ezenfelül 35o pen gő perköltség megfizetésére is kötelezte. Az ítélet indokolása megalapít ja, hogy az alperesi védekezéssel ellentétben minden olyan tudósitás,amelyet a kőnyomatos a•hírlapokban való közzététel céljából ad ki, szerzői jogvédelem ben részesül, Hogy milyen módon jut a híranyag a kőnyomatos birtokába, nem befolyásolja a kérdés elbírálását. Az Információ nem bizonyította, hogy a tudósitás nem az MTI, híranyaga volt,minthogy pedig a hir kizárólag felperes kiadásában jelent meg, a törvényszék azt vette bizonyító ttnak.hoev az MTI.-tői vette át _ ' AOT/SY.