Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1

1930-06-13 [038]

F '6 Í A R 0 3 -—HÉTFŐN DÉLUTÁN ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÜGYEKET TÁRGYAL AB IGAZOLOVÁLASZT­MÁNY. Az igazoló-választmány tilosét hétfőn délután hat órára összehívták* Az igazolóválasztmány es alkalommal Latinak Jenc ; , Sajó János és K I s s Jenő bizottsági tagok összeférhetetlenségi ügyét fogja tár­gyalni. /MOT/D. HÍREK , TISZTESSÉGTELEN VERSENYELLENI KÜZDELEM AZ IPARJOGVÉDELMI KONGRESSZUSON. A Nemzetközi^Iparjogvédelmi Szövetség ötödik pénteki kongresszusi napján élénk^ érdeklődéssel folytatták a napirendre tűzött kérdések megvitatását. Délelőtt a kongresszusi tagok az ipartelepet tekintették meg, délután 4 ó rakor pedig a kongresszus egyik legfontosabb programmpontját a tisztesség­telen versenyjelleni küzdelmet tárgyalták le. Az ügy előadója P a 1 é g y ;. Róbert dr. ügyvéd volt. aki három irányú javaslatot terjesztett a Von­gresszus elé. Inditványozta„ hogy a már meglévő jogszabályok több irány­ban kiterje3ztessenek és lehetőleg az egész világon azonos jogszabályok alapján üldözzék a/ tftszteségtelen versenyt. Második indítványa az volt, hogy az öa3ze.i országok birói gyakorlata a berni kpzponti iroda utján összegyűjtessék, hogy a különböző országok részérejfcájékoztatásul meg lege­sen küldeni a társországokban uralkodó joggyakorlatot. Ezúton elérhető volna, hogy az egész világon egységes birói gyakorlat döntse el ezeket a fontos kérdéseket. A harmadik javaslat, amelyet Palágyi dr. akongresszus elé terjesztett arra irányul, hogy a kereskedelmi és iparkamarák kebelé­ben Magyarországon működ Ő választott bíróságok mintájára a tis ztesvég telén verseny elleni eseteket külfÖldSn szintén választott biróság birálja el és pedig Magyarországi példára két bválasztott biró kereskedő, az elnök psdig hivatásos bíró legyen, Ehez járulna még az az uj ot> megoldás is hogy a választott bíróságok keretében nemcsak arról történne Intézkedés, hogy a tiszteségtelen versenytől a feleket elti ltják, hanem arra is, hogy a kártérités kérdésébon is döntés történne . A kongresszusi tagok közül többen 3zóialtak fel a javaslathoz és élénk vita mellett fejtették ki álláspontjukat. A magyar ügyvéd két első javaslatához hozzájárultak, a harmadik kérdésben nem sikerült egységes ál­láspontot kovácsolni,s ezért akongresszus ugy határozott, hogy osak i­rányelveket állapit meg ós ..z: a legközelebbi londoni kongresszus elé vi­szi végleges döntésre 0 Bányász Jenő dr• a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tit­kára volt a következő felszólaló^-aki ismertette a, bagyar választott bíró­ságok működését, amely .... úttörő jellegű. Akongresszus nagy tetszéssel fagyaite Bányász dr, előadását, amelyhez szinten többen szól­fek hoz záp és nagy elismeréssel adóztak a magyar választott bir ö sáhi intéz menynek, amelyről külföldi országokban egyáltalán nem voltak .'• ,. táj ékozódva« A nem védett minták és géprészek szolgai utánzása, - a gépek el­különített részeinek védjeggyel való megjelölése volt a következő tárgya­lási kérdés, amelyet szintén élénken megvitattak, döntésre azonban nem ke­rült a sor, a iondoni konferencia elé csak irányelveket visznek. A kérdése előadója Bernauer Zsigmond műegyetemi magántanár volt, aki érté­kes előadásban Ismertette Sz anyagot. Végül S z e n t e ÍJ ajos dr- buda­pesti ügyvéd, a zsűri és választott bló&ág joggyakorlatáról tartott a bngresszusi tagoknak érdekes előadást. A felszólalások befejezése után a küldőid! vendégek még külön külön is kérdéseket intéztek a magyar előadók hoz és részletes tájékoztatást kértek az eket érdeklő kérdésekben. « A délutáni ülésezés hat órakor ért véget, este Budapest Székesfővá / ros a Sz nt Gellért fttálll f ürdőhalljáhan bankettet adott ak ongresszus !/j tiszteletére, /MOT/SY,

Next

/
Thumbnails
Contents