Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-11 [038]
LESZ URASSAL FENYEGETTE MEG A FELESEGÉT. Sebestyén András szobafestő zsarolás bűntettének kísérletével vádoltan állott ma a büntetőtörvényszék Schirilla-tanácsa előtt. A vád szerint Sebestyén ez ev április lo-én azzal fenyegette meg a feleségét, hogy egy k konyhakéssel leszúrja, ha nem ad néki ötven pengőt. - Nem vagyok bűnös - védekezett Sebestyén. Tizenkét évig tisz tességes keresetemből eltartottam a feles egemet,de egy évvel ezelőtt tüdőbajt kaptam és azóta nem tudok dolgozni. Kórházba kerültem s akkor arra kértem a feleségemet, hogy segélyezzen egy kis pénzzel^ ennek ellenében a lakást és a bútorokat ráíratom. Amint kórházba kerültem, feleségem össze állt az egyik tanoncommal s amikor egy Ízben hazamentem az Aradi^utca 22. szám alatti lakásunkba, a tanoncommal megveretett. Április lo-én be akartam menni a lakásba, dé a feleségem bezárta előttem az ajtót, nem akart a lakásba beengedni. Egy szó sem igaz abb°l, hogy kést emeltem rá. Schirilla elnök: Magát tizenhét izben állitották elő a rend őrségre,mert a feleségét bántalmazta s egy izben ugy elverte a feleséget, hogy súlyos testi sértés miatt hathónapi börtönbüntetésre Ítélték. - A feleségem hamis tanúvallomást tett és azért Ítéltek el. Sebestyén Andrásnét hallgatták ki ezután tanuként. Április lo-én be akart jönni a férjem a lakásba - vallotta az asszony - de láttam,hogy részeg és ezért nem akartam beengedni. Erre betörte az ablakot beugrott a szobába, rám emelte a konyhakést s megfenyegetett,hogy leszúr, ha nem adok neki ötven pengőt. Schirilla elnök : n Igaz-e,hogy maga a beteg férjét nem akarta megtűrni a lakásban és mindenképpen szabadulni akart tőle? - A férjem nem is volt beteg, hanem mindig részegeskedett. Ezért aztán kitettem a lakásból. - Nem gondolja, hogy egy férjet mégsem lehet csak ugy egyszerűen kitenni a lakásból? - Kérem, az enyém a lakás. Sebestyén András megjegyezte a felesége vallomására, hogy ő sohasem részegeskedett. Én nem vagyok brutális ember - mondotta - tizenkétévi házasságunk alatt csak egyszer ütöttem arcul a feleségemet. Lorsi Emma, az asszony barátnője, a következő tanu. Sebestyén mindig részegeskedett - hallotta - s több alkalommal is életveszélyesen megfenyegette a felesegét. - Ez a nő is hamisan tett esküt abban a perben - pattant fel a helyéről Sebestyén, - amelyikben hath°napi börtönre Ítéltek. Kakuk Lászl° rendőr vallotta, hogy Sebestyén Andrást igen sokszor előállította már a rendőrségre s Sebestyént még sohasem látta józan állapotban. Még néhány tanút hallgatott ki a biróság, majd bűnösnek mondta ki Sebestyén Andrást zsarolás bűntettének kísérletében és ezért kéthonapi fogházbüntetésre ítélte. /MOT/SZ. NEMZETGYALÁZÁS^ERT PÉNZBÜNTETÉSSEL SÚJTOTTÁK ÉS AZ ORSZÁG TERÜLETEé RÓL KITOLTOTTÁK. Azra Jakab aleppoi születésű izraelita vallású török állampolgár, akinek Budapesten cukorka^kereskedése van, adós maradt a budapesti zsidó hitközség által reája kirótt hitközségi adóval. A hitközség ezért végrehajtást vezettetett Azra ellen, akinek üzletében a berendezési tárgy akat és a cukorárut lefoglalták. 1928 július 9-én újra megjelent a cukorkakereskedésben Aszódy Attilax Gyula adóvégrehajtó, akit A zra Jakab ezekkel a szavakkal fogadott: "Ilyen csirkefogóság, hogy fényes nappal kirabolják az embereket, csak Magyarországon történhetik meg!" A végrehajtó ugyanis a fizet és t^JidpiriHégtagadó Azrával szemben a törvenyadjáfta eszközöket használta és a már előzetesen lefoglalt Ingóságokat el akarta vitetni az üzletből. A cukorkakereskedő gyalázkodó orditozására nagy botrány támadt, egyesek rendőrt hívtak és Azra Jakabot a magyar állam megbecsülése ellen irányuló vétség miatt feljelentették. A büntetőtörvényszék előtt a mind két szemére vak török azzal védekezett,hogy a 45 pengős hitközségi adó miatt rendkivül fel volt háborod va, de ingerültségében is vigyázott arra, hogy ne kövessen el államellenes cselekményt és mindössze a hitközséggel szemben ragadtatta magát szitkozódásra. /Folyt . köv>/Ky .
