Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-10 [038]
Jk MAGYAR EGYETEMEK ES FŐISKOLÁK TANURAINAK BARÁTI ÖSSZEJÖVETEL^/. Folytat ás.l. « Fontos erdők pedig, hogy ezek a városok ne csak nagyterűié ten egymás mellett élő emberekből álljanak, mert a nemzet szociális struktúrája azt követeli, hogy európai érdelemben vett városok legyenek. - Elesén látó politikával foglalkozó férfiak sz északi kis államok* ban már régen meglátták az egyetemek nemzetnevelő erejét. Minden kis né* met fejedelemség becsületbeli kötelességének tartotta, hogy egyetemet tartson fenn. Nem elég az, hogy^esak siránkoztunk folyton azon, hogy a nagy magyar "Iföld műveletlen. siránkozás nem jelent erőt, s nekünk meg kellet mutatnunk, hogy egyfelől népsikolák építésével, másfelől a két tiszai egyetem kifejlesztésével, hogy igen is j vá tudjuk Jenni azt, amit a törökök elpusztítottak. ,tt zon a nagy területen, amelyet*-2Íunántulnalf Hívnak, ugyancsak fontos az a poziolo, amelyet a pécsi egyetem foglal el. — Itt ^udapesten pedig megállapíthatjuk, hogy ez a milliós város nem lenne az" e kulturváros, ami, ha itt generáoiok hosszú során át a budapesti egyetem el nem végezte volna nemzet és várcsképző munkáját. Joggal elvárja tehát az egyetem és a kormányzat Budapest városától az ad zó pol gór ságtói és törvényhatóságtól, hogy ugy, amint Tzeged, Debrecen és Pécs városa aranymiiHókat áldozott az egyetemért, Budapest is tettekkel adjon kifejezést a sokat hangoztatott szeretetnek. /Lelkes taps/. - Az egyetemi gondolatnak a győzelme attól a munkától függ, amely a klinikákon,a laboratóriumokban és az egyetemek tudományos műhelyeiben folyik, ahol két vez én--eszme uralkodik: a kutatás és az ifjúság szeretetének gondolata, és meg vagyok róla győződve, hogy ez egyetem gondolata Magyarországofi is diadalmaskodni fog. A * lelkes tapssal fogadott beszéd után Doleschall lfrád mondott köszönetet a miniszternek, hangoztatva, hogy a miniszter, hatalmas kulturprogrammj ának megval°sitás ában az összes egyetemek éj3 is kólák támogatják. Tomes ányi Móric egyetemi tanár a Pázmány egyetem jogi karának dékánja tartott ezután előadást tt Az 1093- évi I. t-c-ben lefektetett minősítési rendszer reformja a szakszerűség szempontjából". Tomeaányi előadásában azzal foglalkozott, hogy szükséges-e a minősítési törvény megváltoztatása olyan értelemben, hogy necsak a jogi képzettség legyen az előfeltétele a közigazgatást intéző hatéság állásaira valé al* kalmazásnak, hanem egyéb szakelemelk, mérnökök, orvosok is alkalmazhatók legyenek. Széles elvi alapokon építette fel okfejtését és a gyakorlati szeoipoj&tok figyelembevételével is arra az eredményre jut, hogy a kezigazgatás alapjában véve jogi funkció és igy ezt a tevékenységet a közigazgatás desorganizado j ának veszélye nélkül nem lehet kivenni a jogászik kezéből. A különleges szakadminisztrációk lehet legfeljebb szakközgekre bízni, d>e ezt is csak a jogász ellenőrzése mellett. Kifejtette továbbá az igazi jogi képzettség fogalmát és jelentőségét, rámutatva arra, hogy 0 képzettség nem merül ki a jogszabályok puszta ismeretében. Nem kell jó suszternek lenni - mondta általános derültség közben - annak a közigazgatási tisztviselőnek, akinek a cipész ipari kérdésekben kell döntenie, ugyanúgy, mint ahogy a biró sem építőmester, vagy nagyvállalkozó és mégis a biró dönt épitéazek és vállalkozók pőréiben. Tomcsányi előadása után a kultuszminiszter eltávozott, majd P a u1 e r ^IBPJ dr. professzor beszélt "A tanítás és a tanulás szabadságának kérdéséül". Beszédében rámutatott arra, hogy a¿ egyetemi oktatásnak a ló -« nyege az autonómia s kifogásokat emelt az ellen, hogy az egyetemi hallgatók nem arra a főiskolára iratkozhatnak be, amelyik--;*——v re akarnak,haÜ nem területileg ra-Jxmokba osztották őket. Már pedig a nyers topográfiai elosztás veszedelmes a magyar kultúrára. TS Az előadásokhoz számos hozzász ö lás történt, majd a baráti összej»« \J vetél tagjainak tiszteletére a rektor magnlfifeus a Hungária nagyszálló V különtermében ebédet adott.Az összejövetel tan'cskozásajfc keöften folytatják 1 Vámossy Zoltán és Wolk^mberg Alajos tartanak előadásokat. /MQT/*l.