Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-07 [038]
A MES2LÉNYIADRIENNBPELE HAGYATÉKI PER UJABB FEJLEMÉNYEI. MoszlényI Adrienne, a Nemzeti Szinház drámai művésznője - mint köz tudomásu négy évvel ez el őt t halt meg hatalmas vagyon hátrahagyaás ával .Közel húszon hétmilliárd értékű hagyatéka legnagyobb részét .alapítványokra, és közintézményekre hagyományozta, köztük szerepel a Nemzeti ^zlrűikz, a Nemzeti Szinns nyugdíjintézete, a Színiakadémia, több árvaház, a Nemzeti Múzeum, az Erzsébet plébánia stb.stb. Az ingatlanokat rokonai között osztotta szét a dusgaddag hölgy. A végrendeletet, amely a jótékonyintézmények és közintézmények javára intézkedett, az elhunyt fivére, Meszlényi Róbert alezredes részben alaki, rényben anyagi okokból megtámadta és annak érvény telenitését kérte. Az* ~ alezredes több alperessel szemben visszavonta a keresetet, most csupán a Közalapítványi királyi igazgatóság, a Nemzeti nyugdíjintézete, és egy-két megajándékozottal szemben folyik a megtámadási per, amely már három éve foglalkoztatja a királyi törvényszéket. A kereset megtámadási okai között szerepel az is, hogyx a végrendelet csak akkor TD lófb érvényte, ha a hagyományozó operáció következtében hunyt volna el, Meszlényi Adrienne azonban jóval az operáció után költözött el az élők sorából. A felperes alezredes szerint azért sem érvényes a végrendelkezés-, mert alapos gyanuokok merültek fel arra, hogy nem ö irta, a végrendeleti irat ugyanis Budapesten kelt, holott a hagyományozó a kérdéses idő pótban Helvey Laura leányfalusi villájában tartózkodott, tehát ki van zár va ? hogy a kimutatható pár órás idődifferencia elég lett volna arra,hogy Leányfaluról Budapestre utazzék, nögy itt megirja végrendeletét. Az anyagi érvénytelenségi okok között Meszlényi Róbert arra hivatkozik, hogy nevére az okiratot beszámíthatatlan állapotban, kényszer hatása alatt keozitette. Az való - mondja a kereset - hogy nővér és fivér között haragos viszony volt, de ez a helyzet később megváltozott, Meszlényi Adrienne és fivére a megtámadott végrendelkezés után kibékültek és meg is történt a végrendelet vissz anonása tanuk jelenlétében. Csipkay • Emil Andor dr. törvényszéki tanáé selnök három éven keresztül a legszélesebbkörü bizonyítást folytat ta le a nagyértókü hagyatéki perben. Rengeteg tanút hallgattak ki, akiknek vallomása kétcsoportlje. osztotta a véleményeket- A tanuk egy része ügyvallott, hogy Meszlényi Adrienne végrendelkezése mindenben ugy történt, a ogy a végrendelet tanusitja. A végrendelet végrehajtójának fia, aki nem mint tanú, hanem csak mint jelenlévő tud az ügyről, határozottan állitotta, hogy a végakarat irásbafoglalása Budapesten történt, amire azért emlékszik pontosan, mert a dátum egybeesik ügyvédi vizsgájának napöjával. Kilenc tanú ezzel szemben ugy vallott, rogy Meszlényi Adrienne a végrendelkezési napon, Leányfalun volt s teljesen valószinütlen, hogy a végrendelet megalkotása miatt Budapestre utazott, s onnan rövidesen újból visszatért. Leányfalura, ahol az éjféli órákban is látták, hálószobájában. Az iratváltásból, tanuk kihallgatásár ól felvett jegyzökönyvek, lülönböző okiratokból valóságos aktahalmaz gyűlt egybe, amely súlyra is tetemes mennyiséget jelenti. . Csipkay Emil Andor dr. tanácselnöktől a hatalmas iratcsomó átkerült Petheő Kornél dr. törvényszéki biróhoz, aki mára tűzött ki a tengeri kigyóvá terebélyesedett perben tárgyaiét. Á jogszokás szerint bíróváltozás esetén az e ész pert meg kell ismételni, tehát Pethe ő dr. előtt a felperesi ügyvéd és az alperesi képviselők újból előadták érvelésüket és ismertették a peres anyag részleteit. Felöl vasasra kerültek a bírósági jegyzőkönyvek, a felvett tanúvallomások ? ami az egész délelőttöt igénybe vette. Pethe ő Kornél dr. a tárgyalás végén egybevetve a rendelkezésre alló adatokat, elrendelte a bizonyitást arravonatkozóan, vájjon jogérvényes körülmények között jött-e létre a vég rendelet visszavonása,avagy sem. Sok tanút idézett be a folytat ólagrs * tárgyalásra, amely július közepén lesz. /MOT/SY.
