Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1

1930-06-06 [038]

F r o d o m c: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felkérésére mellékelten megküldjük a lapok T.Szerkesztőségeinek . az OMGE centenáriuma alkalmából kiadctt emlékkönyvet.Az . Országos Magyar Gazdasági Egyesület a Magyar Országos Tudósító utján kéri a lapok T„Szerkesztőségéit, hogy a centenáriumról és az emlékkönyvről az alább közölt kommünikéd felhasználásával, lehetőleg pünkösdi számukban megemlékezni i^egyeskedjenek. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET CENTENÁRIS ÜNNEPE. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület június 18-án,délelőtt 11 érakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében díszközgyűlés keretében ünnepli megalapításának századik évfordulóját és ennek az ülésnek keretében hódol nagy alapitója: Széchenyi István gróf dicső emlékének. A tárgy-sorozat a következő: 1./ Himnusz. Előadja a Budai Dalárda. 2./ Elnöki megnyitó.Mondja Somssich László gróf, az OMGE elnöke. 3./ Jegyzőkönyvhitelesitők éa jegyzők kijelölése. 4./ ünnepi beszéd.Mondja Apponyi Albert gróf, az OMGE örökös tiszteleti elnöke, 5./ üdvözlések, 6./ Örökös tiszteleti tag választása. 7./ Hiszekegy .Előadja a Budai Dalárda. A díszközgyűlés befejeztével a résztvevők levonulnak Széchenyi István szobra elé, amelyet az OfGE ünnepélyesen megkoszorúz. Az OMGE a centenárium alkalmával Széchenyi István gróf nemes eszméinek megörökítése céljából emlékkönyvet adott ki "Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Alapítója: A Legnagyobb Magyar" cimen, amelyet az OÜGE felkérésére G a á 1 Jenő kivélé közgazdaság}, tudósunk és egyik legnagyefcb Széchenyi kutatunk irt. A munka hat fejezetben foglalkozik Széchenyi István gróf életével, korával és alkotásaival. B?vezetésében Széchenyi István járatlan nagyságét és az általa vállalt óriási feladatok megoldására való hivatottságát bizonyltja. A munka első fejezete Magyarország közállapotait ismerteti a Széchenyi előtti korszakban és megállapítja, hegy ez a kerszak sem veit már teljesen tétlen, mert a XVIII, század vége vetette meg a reform korszak alapját és Inditotta meg azt a folyamatot, amelyjaz országét egy fél évszázad múlva a közélet minden vonalán teljesen átalakította. A második fejezet Széchenyi István életrajzát adja. Alig 18 éves korában a hadseregbo került es mint huszártiszt ré3ztvett a napóleoni hadjáratban, amelynek során páratlan kitartást és bátorságot tanúsított. 1815-ben hoszázabb francia- és angolországi útra indult, utóbbi helyen szerzett tapasztalatai egész életére maradandé hatást gyakoroltak. 1817-ben Olaszországot és Keletet kereste fel, majd később Wesselényi Miklós báróval együtt közel három évet töltött külföldön, főleg Németországban. Csaknem 34 éves volt már Széchenyi, midőn a közpályára lépett 1 és ezzel megindult hatalmas alkotásainak sorozata. 1825. r.*vember 3-án tette történeti jelentőségű ajánlatát a Magyar Tudományos Akadémia felállítására, a következő évben megrendezte az első lóversenyt, majd a dunai gőzhajózás ügyét, a Duna- és Tiszaszabályozást karolta fel, különösen az AlDuna akadályainak eltávolítására törekedett. Számtalan alkotás és kezdeményezés fűződik még ez időben nevéhez, amelyek személyének a harmincas évedben páratlan népszerűséget biztosítottak. A negyvenes években azonban már fokozatosan át kell engednie ezt a szerepet Knssuth Lajosnak. ie48-ban az első felelős magyar kormány közlekedési és munkaügyi minisztere lett, a kitörő szabadságharc zavarai azonban a túlságos munkától fáradt idegeit véglegfelőrölték és ez év őszén a döblingi tébolydába vonult. Itt éllflDOta fokezatosan javult, ugy, hogy 1857-ben ismét megkezdte irodalmi munkásságát. Ezt azwaban a bécsi kamarllla nem nézte jőszemmel s állandó háborgatásai és zaklatásai elől Széchanyi 1860, április 8~á n elkövette végzetes tettét,amely gyászb* borította az ország jobbjait* A könyv harmadik fejezete részletesen ismerteti Széchenyi reform tevékenységének eszközeit, alkotásait és müveit és részletesen kitér Széchenyi hatalmas arányú irodaimi tevékenységére, mig a negyedik fejezet Széchenyit mint nemzetgazdát és mint társadalmi politikust mutatja be. A könyv legterjedelmesebb része, az ötödik fejezet Széchenyi egyik legjelentősebb alkotásának, az Crszágc3 Magyar Gazdasági Egyesület kialakulásának körülményeit és az azóta eltelt száz éves munkásságát i3mer» teti. 1827-ben alapította Széchenyi egynéhány mágnás társával a "Pályafut, tatási Társulatot", amelyet következő évben Pestre helyeztek át és itt ' "Lótenyésztő Társaaég"-gá alakulto Ebből lett 1830-ban az "Állattenyésztő noe-jÁrins! i ewíi TÁO / / /