Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2
1930-05-19 [037]
F 9 V ÁR 0 S • /A VILÁGÍTÁSI ÉS VÍZVEZETÉKI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. Folytatás 2" ,/ bektovattig. Magyar Miklós ezután részletesen foglalkozott a zárószámadásokkal es a gázmüveknél különösen a — felh.aszn.alt szén mennyiségét ós a szónárakat kifogásolta. Az a véleménye, hogy itt hurkolt tartalékok' lehetnek. Ezeket felhasználhatnák az előbb emiitett kedvezmények fedezésére, beszédét azzal fejezte be, hogy tegyék meg ezt az emberséges" lépést, lá s sa Budapest közönsége., hogy a fővárosnál érző emberek vannak akik igyekeznek segiteni terheiken, ^é*t~ *.JO. »^tf S e e m a n n Mihály a tizedik-: kerület közvilágításának megjavítását óhajtja, továbbá a berendezési tárgyak használati dijának egységes megállapítását s az elektromos müvek alkalmazottainak nyugdíjkérdését teszi szóvá. Utána Léva i Sándor nehezményezte hogy a közgyűlés által elfogadott- indítványokat gyakorlatilag nem viszik keresztül. Az üzemek fejlesztését szükségesnek tartja, de nem engedhető$*!hogy az üzemek a főváros háztartásánál adják le fölöslegeiket, ahelyett, hogy ezeket az összegeket saját fejlesztésükre fordítanák. Különböző városrészek közvilágítási bajait teszi szóvá, igy a Zugló, angyalföld és X. kerület zavarait. Ezután azt kéri, hogy a szakszervezeteknek a karitativ intézmények módjára adjanak kedvezményes áru világitást. Ebben a tárgyban indítványt nyújt be. Ezután -> t e r n Sándor szólott hozzá a gázmüvek zárszámadáeához. Örömét fejezte ki, hogv a propagandaakció eredményeképpen a gázmüvek jelentós fejlődést mutatnak. Azt kéri, hogy a hálózatok fejlesztésére felvett 350 ezer pengős összeget a lehetőség szerint növeljék meg,- A koksz-< terme léssel kapcsolatban kérdést intéz a helyettes vezérigazgatóhoz, igaz-e, hogy a belföldi koksz ára sokkal magasabb a külföldinél. A fütészennel kapcsolatban kiJ-Jlenti, hogy az ezzel való foglalkozás nem célja a gázmüveknek. A száraz gázmérők be. szerzésénél arra mutat rá, hogy ezeket a magyar Iparnak kell szállítania. Ezután az elektromos müvekkel összefüggésben megállapítja, hogy a fogyasztás az elmúlt évben 8.8 $-kal emelkedett és leszögezi, hogy az elektromos müvek páratlanok a kontinensen, ugy koncepe^ió, mint jövedelmezőség tekinteteben. A róluk készült szakveleményben sok hibát róttak ugyan fel, ez azonban nem egyeztethető <$sze a mindegyikük által tapasztalt kitűnő eredményekkel. Különböző szakkérdések birálata után . elfogadta az elektromos müvek és a gázmüvek zárszámadását, H e r c z e g Béla az ipari áram árának csökkentését kéri. Azt hiszi, hogy a mérséklés nem nehéz, mert az olcsóbbodással a fogyasztás nagy mértékben fog növekedni, Ezutín Martin János a VI.. és VII. kerület külső részeinek közvilágítási bajai ellen kért orvoslást. S t e 1 n e r Simon az üzemi munkások bérrendezését kívánta. K e r t e s z Miklós pedig azt sürgette, hogy legalább azokat az üzemi beruházásokat végezzék el a munkanélküliség csökkentése érdekeben, aminek •» •• akadályai nincsenek. Ilyen például az elektromos müvek nyugdíjintézeti székházának a megépítése a Honvéd-utcában , és a gázmüvek igaz r gatósági épületének elkészitese is, ami azért is sürgős, mert amig ez nem áll addig az uj Rókus épitéséhez hozzákezdeni nem lehet, Borve nd ég Ferenc tanácsnok reflektált ezután az elhangzottakra. Az árleszállitás ne;i csupán üzempolitikai k erdés, hanem pénzügyi kérdés is. A főváros elhatározásától függ, mit akar, felesleget vagy árleszállítást, A hatos bizottság is tárgyalta ezt a problémát és nagyon megoszlottak a vélemény k c A kérdés tehát költségvetéssel kapcsolatos •» probléma. Majd ha a költségvetés össze állit ásáró' fog tárgyalni a tör/ venyhatóság és jelentkeznél* feleslegek, akkor fog eldűlni, hogy árleszálÍ l itásra.f orditsák-e a felesleget, vajgy pedig a községi háztartás terheihez való hozzájárulásra, Aa.iá az áramkedvezményéket illeti, eddig is megadták azt amit lehetett, és kedveaónyes áramat kapnak a kisipari fogyasz i- tok is, /Folytatása következik:/
