Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-19 [037]

RENDŐRSÉG . ZU AUTÓBALESET A SVÁBHEGYEN TIZENEGY SEBESÜLTTEL. Vasárnap délután M. o 1 n á r Lajos kereskedő B. 51-287 rendszámú tehergépkocsijával,melyen tiz utas foglalt helyet,a Jánoshegyi -kilátóhoz akrt menni.ff Bélakirályic uton közvetlen a fogaskerekű vasúti hid alatt^felhorult s az utasok az úttestre zuhantak. A mentők Molnár lajos kereskedőt, Pimpedli Gyula ny.es

. tiszthelyettest, Török Ilona háztartásbeli^ Taskó Imre hentes^ Krausz Sándor ószerest és Krausz Sándorné ószeres nejét,Varga Aranka háztartásbelit, özv. Bokor Lászlónét, Jeszenszky Ferenc napszámost suly

qs 6a életveszélyes állapotban az Uj Szent János kórházba szállított ák. ^égnindlTölttti^a rendjő^s_ég ^ a nyomozást, hogy a balesetért kit terhel felelősség. /MOT/H. *~" HÍREK. —-A MAV HADVISELTEK ORSZÁGOS ÜL^SE. Vasárnap tartották a MÁV Hadviseltek dr. Vitéz Krasznahotkay János elnöklete; alatt országos ülésüket. Az elnök a Hiszekegy elmondásával nyitotta meg az ülést xielyre a csonka haza minden határállomásáról magjelentek a Hadviseltek képviselői. Az ülésen a júliusi előléptetések és kinevezésekre való tekintettel egy-hangulag arra kérték az elnököt, hogy a hadviselt vasutasok beosztása érdekében egy küldöttség keresse fel a MÁV* elnökét S a m a r j a y Lajos államtitkárt. Ugyancsak küldöttség megy . . 1 vitéz Gömbös Gyula honvédelmiminiszter elé is, azzal a kéréssel, hogy a készülő frontharcos törvényjavaslatban a MAV. hadviseltek külön©s séirelme is kifejezésre jussán. Végül határozatot hoztak, hogy a hősSk Sápján május 25,-én diszküldöttség jelenik meg Balassagyarmaton a hősök emléktáblájának leleplezésén. /MOT/B. /Az Akadémia Szent Imre ünnepe. Folytatás 1,/ melynek látszólag kaotikus és heterogén elemekkel vegyitett részletein keresztül mégis fel lehet ismerni a magyar államalkotó gondolat fontosságát. Befejezésül Gerevich Tibűr "Szent Imre herceg a magyar művészetben" cimmel tartott előadást, A szenteknek - mondotta - mint minden igaz hősnek több életük van: menyei életükön kivül, két földi életük, az egyik haláluk előtt, a másik a halál után s ez földi halhatatlanságuk. Második földi életüket jórészt a művészeten keresztül élik, testi alakjuk a művészet varázslatában jelenik meg. A Szentek második J&JCJE földi élete is helyhez, varoshoz, nemzethez van kötve. Minden nemzetnek vannak szentjei, akik nefecsak a villás, hanem a haza hősei is. A művészetnek nagy része volt szentjeink kul túszának ébrentartásában és alakjukat a magyar lélek elképzelésének megfelelően, kivált a középkorban hatásosabban tudta megeleveníteni^ mint az irodalom. Szent Imro a magyar középkori művészetben igazi magyar ideáltípus, a magyar ifjúság ideálja, szent ós erős, erős hitben és a komoly életkészségben. Hiteles arcvonásait a halála évében himzett koronázási palást őrizte meg és középkori művészetünk nagyrészt alkalmazkodott ehhoz az ikonográfiái alaptípushoz. Legállandóbb attribútuma a lilom és a kard, vagy lándzsa, A középkor végén német művészet hatása alatt Szent Imre alakjáról ellentétes felfogás alakult ki, mely háttérbe szorítja a középkori magyar elképzelést és Idegen Szent Imrét alakit ki. A XV. század után a magyar művészet kezéből kisiklik Szent Imre alakja, mely a XIX. századi nemzeti és művészi uj^áébredés koráig idegen elképzelésben tekint le barokk templomfalaink fantasztikus falképeiről, A magyar fantázia csak a XIX. század végén hóditotta újra vissza a magyar művészet számára Szent Imre liliomos alakját. Bizonyos, hogy a Szent Imre jubileumi év vallási és nemzeti buzgalma mai művészeinket sok uj nemes alkotásra fogja ihletni. /MOT/E.