Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-30 [037]

/LUOIS LOUCHEUR ÉRDEKES ES íAGYFOlTOSSAGU ELŐADÁSA A KULuŰYI TÁRSASÁGBAN Folytatás 1./ Az általános gazdasági krízist részben a világháború következményének tartja. Ahatárok megváltoztatása és a középeurőpai gazdasági egynesuly megszakítása is oka a nagy nehézségeknek. Loucheur szerint a békeszerződések megalkotói alkotásaik kiteftsjasx gazdasági következményeivel vagy nem voltak teljesen tisztában, vagy pedig azpkat el nem kerülhették. A háború utáni idők termelésének hatalmas megnövekedésével másrészt szemben áll a f cgyas',-. t ók számának és fogyasztási képességeinek apadása. Az amerikai Egyesült Államok óriási mertékben fejlődő ipara elhódította az európai ipar elől a messze keleti es főleg a délamerikai piacokato Franciaor s zág/noha jmém// érinti közvetlenül /. Középeurópa gazdasági válsága, nem nézheti együgyűséggel számtalan európai ország gazdasági nehézségeit. Az európai nagyhatalmak morális kötelessége, hogy elejét vegyék olyan állapotoknak, amelyek könnyen tragikussá vélhatnak« Briand, a nagy francia államférfiú és Loucheur munkatársa ennek szükségességét teljes mértékben belátta és legutóbbi memorandumában közös munkára szólitotta fel Európa népeit

9 Lehetetlenség, hogy az egységes Amerikával szemben Európa- néppi megoszolva maradjanak. Minden gazdasági együttműködést azonban a politikai helyzet tisztázásának kell megelőznie. Franciaországnak, Angliánau, Ijémetországnak és Olaszországnak az európai válság megoldásai célzó mozgalom élére kell állni^ok, Loucheur erélyesen visszautasítja a Briand féle memorandummal kapcsolatban a különböző, országok sajtójában napvilágot látott vádakat, amelyek sz e rint Franciaország az európai konföderáción keresztül hegemóniára törekedne

e Ez nemcsak a francia nép felfog ásával^ de Briand gondolatmenetével is ellenkezik. Briandot mindig csak az a gondolat vezeti, hogy a jövőben a háborút kat megakadályozza. Loucheur előadását befejezve a köv tkezóket mcndotta; Miután eddig seregszemlét tartottam azon kérdések felett, amelyek Önöknek élet fontoss águyfck,szemeikben egy gondot vélek olvasni?. ^Vájjon mi tesz Magyarország sorsa? Vájjon milyen sorsot várhat ez a nép, amely több mint ezer év óta nemzeti géniuszát a Duna völgyében virágoztatta?" Nem va

b

yok ugyan pr°féta azonban meg van engedtse, hogy véleményeink legyenek;'. .,^x.:&K't e

to

yes dolgok jövőbeli fejlődéséről. A világháború következményei győzőkre és 1egyózóttekre egyaránt nehezednek. Nem szabadj hogy a közös megpróbáltatások és a közös nyomorokét egymástól elválassza„ Közeledniök lehet, sót közeledniök kell egy-máshoz, Ami pedig Önöket illeti magas kulturájuk

y intelligenciájuk és bátorságuk szemeimben biztosítéka^ annak, hogy legutóbbi egyezményeink,-amelyek kö rül a sors nekem vezető szerepet adott,, - Középeurópa népeinek, - sőt azt merem mondani Európa összes népeinek általánosabb együttműködésének előjele lesz. Kéjt vagyok győződve arról, hogy a magyar nép, amelynek kemény és türelmes munkaját hazába földjén tegnap megcsodálhattam, ebben a politfcMban az •.élőrehaladás útját meg fogja tai&lnio Ez pedig ennek a nemzetnek ebben a]z életben _y uj tavasz kezdetét fogja jelentenie Az élénk tetszéssel fogadott elbaadás urán A p p o n y 1 Albert gróf köszönte meg a Külügyi Társaság nevében Louie Loucheur érdekes és mély előadását, melyet a megjelent előkelő és nagyszámú közönség élénk tapssal honor-á rált. /MOT/X-SoKYo Pro Domo; Mai hetedik kiadásunkban, mely Loucheur Budapest re érkezéséről szól, a fogadáson megjelentek között tévesen Khuen-Héderváry Karoly grófot irtunk %róf Khuen IA _ááá_

e

EJ.ár

y Sándor hely

ett. /MOT/Bc