Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2
1930-05-30 [037]
KGRNIS GYULA DR* ALIAMTITKÁR ELŐADÁST TARTOTT A SZABAD0KTATÁ3R0Lo Folytatás A központi tanyai iskclák arra ls szolgálnak, hogy a lakosság agrikulturális ismereteit is tovább fejlesszék, •wi tc/ábt akar,1a magát magasabb fokon müvein!,-, %ne3tikában mínden nütt a j.tsfc,:-v - naybb p en t hálhatja meg erre a lehetőséget- és alkalmat, Ezek közül legfontosabb az egyetemekkel és collegikkel kapcsolatos Univesaity Extensicn előadások, szemináriumi munkák és laboratóriumi gyakor látok c A továbbiakban ismerteti az államtitkár az a^ikai egyetemi isme reteknek szélesebb körökben való terjesztését. Az Unió köz Okt at ás ügy ét nem szabályozza központi állami hatalom. Minthogy a községek tartják fenn az iskolákat, ezek határozzák mel$ az iskelák tanítási anyagát/s egész belső szellemét. A közoktatásügynek ilyen desentrallzá&t szervezete megengedi, hogy az iskola a maga művelődési arnya-gában, tantervében, s ennek modfrgteres végrehajtásában a leghajlékenyabban S a legfrissebben alkalmazkodjék az életszükségleteikhez^ Ejthető, hogy az Unió mindén jobb iskolája voltakép kísérleti iskola az egész iskolarendszer egy nagy tanügyi laboratórium, ^a annyi kísérletezés folyik a rendes amerikai iskolákban, elgondolható,hogy még inkább virágzik ez a folyton uji &ö, experimentáló roformszellem a ezabadoktatás terén, melyek különböző fokú formái még frissebben iparkodnak alkalmazkodni a mindennap! életből kipattanó szükségletekhez. A newyorki The Teople^s justitute külön kísérleti vizsgálat tárgyává tette ^a szabadoktatás szervezetét és előadási módját. Először ugyanis gyakorlati értékű, az egyes hivatalok természetéhez igazodó 'lázadásokat akart a vezetőség tartani, azonban a javaslata viszszautaaitásra talált. A falnőtt ember ugy érzi, hogy már ismeri a maga s# szakmáját s még szabad óráit la nem hajlandó ennek feláldo*nl« Olyan elg# adásokra szaajazik, melyek kiemel ik a mlndenntül élet gyakorlati köréből s olyan eszményeket és oélekat tűsnek elé, amelyek életét gazdagabbá és változatosabbá teszik. Teb4t a képj5Ő#üv&zetek,az-Irodaion • a filosófia^ é politikai tudomány, a pszihelogia,a sz9fiológj,a vpnz«a, olyasmi,ami a *íemberi életről való magasabbrendü továbbgondolkozágra késztet, a. Az amerika.1 népraüv«l$s *sa. kultúraterjesztés legfőbb és leghatalma* sabb eszközei a nyilvános/,ezeknek adatáról az előadó elmondott szédületes számokban mutatja, hogy hitet* len munka folyik a könyvek utján valé művelésre az egész newyorki népkönyvtárban* A könyve^ száma joVal fölül van a 2 millión,a kölcSiizött könyvek száma több mint 11 millió. A"könyvtár alapitványainak összege 1928-ban 358001609 dollárra rúgott, évi jövedelme több, mint másfélmillió dollár* A fényes amerikai könytéraknek egyik legw |je(|vesebb és legvonzóbb sajátságuk, hogy földszintjükön a gyermekek olvasé~ terme van* Az amerikai szabaíi^ktatásnak fontos eszköze a radló . A Br-oadtóstingpiz otthon tanulást, hihetetlen nagy mértékben felfokozta,. . jhz előadó továbbiakban rés z le tősen ismertette a nagy amerikai könyv%érak berendezését, a szabadaktat ás easkozefcft .és eredményeit* Statisztikai adatokkal igazolta a középiskolák csodálatos fejlődését, a tanulók száma-' nak,emelkedését* Előadását azzal sérta lo, hogy az amerikai kultúrpolitika vezetőinek céi^a; az 4 hogy a műveltség az Egyesület Államok valamennyi és minden polgára*számára könnyen hozzáférhető legyen* A magas nivoju értékes előadásért Lukács György mondott keözönétet Kor ni $ .fyu?*ának, majd Ifjabb pály* ^ndor főtitkár olvasta fel az. elmio- Ivrál ssblA^-^^„^ /MQT/&,
