Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-23 [037]

HIR3K . A HISZEKEGY TIZEDIK ÉVFORDULÓJA,, A Magyar Nemzeti Hiszekegy tizedik évfordulója alkalmából az ünnepi bizottság: a székesfőváros megbízottja, az OSZTÓÉ, MüNSZ, FANSZ, a Cserkészszövetség, a pro Hungária, az Országos Rákóczi-Szövetség megkoszorúzták Papp-váry Elememé diszsirját. Az egyházak részéről P á 1 Dénes ósRuttkay Pál esperesek tartottak magas szárnyalású beszédet. A Hiszekegy elszavalása és elénokelése után a bizottság elhatározta, hf-gy papp-váry Elemér né müveit illusztrációk formájában fogják terjeszteni./MOT/B. BATTHYANI-STRATTMANN HERCEGET MEGOPERÁLTAK. Batthyány-Strattmann Lásteló:".. herceg, európai hirü szemorvos, aki körmendi birtokán ötven ágyas kórhazat tart fenn, hosszabb ido ota a bécsi loxi szanatoriu-mban fekszik. Gyógy itáaával többfek kísérletet tettek s betegségéről aggasztó hirek keltek szárnyra. Családja dr. I 1 1 y eV s öéza orvostanárt kórette ; • -hozzá, Illyés professzor megoperálta a beteget és pedig teljes sikerrel. BatthyányStrattmann herceg nemsokára a szanatóriumot is elhagyja és újból megkezdheti nagyertókü szemorvosi munkálkodását./MOT/B. A SZIUYEI MERSE PÁL TARSMUH 1930. május hó 27.-én kedden este 7 órakor az Iparművéózeti Múzeum /IX., Üllói-ut 33./ előadó termében felolvasó ülést, rendez, melyen dr, E 1 1 s e w SzergeJ; a tokiói egyetem m. tanára, . "Az 0 és a modern japán művészetről" tart előadást német nyelven. Belépődíj nincs, érdeklődőket szivesen látnak./MOT/B. • 0 -FŐVÁROS /A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ULESE. Folyt atás.3./ B á n ó c z 1 Lázló volt a köv -tkoző f elszólaló, ?M% azt hangoz tattá, hogy a

y kormány beavatkozása a fővárosi kölcsön felvétele kérdésében - -• . hátrányos lehet. Kifogásolta azt is, hogy a belügyminiszter a minapi értik.zlétre csak a jobboldali pártok vezetőit hívta meg, mégInkább perhoreszkálja, hogy erre az értekezletre elment és azon résztvett a polgármester is. B u z á t h Jáno , az elnöklő alpolgármester reflektál Bánóczi felszólalására és hangoztatja, hogy egészen természetes dolog, hogy a főváros mielőtt kölcsön felvételéről tárgyalt, előbb tudnia kell a kormány int nációit, mert nem közömbös, hogy egy orsziág fővárosa mikor vesz fel kölcsönt, vagy mikor ne-.A kormány részéről semmiféle hátrányos, vagy gátló beavatkozás nem történt. Következett a napirend, melynek első pontja az 1929.évi zárós^amad.s volt, melyet annak idején már részletesen ismertettünk. Dr.B ód y László tanácsjegyző referálta a zárószámadást, amelyhez elsőnek B ü c h 1 e r József szólott. Azt kívánta, hogy a háborús közélelmezési akció elszámolását a zárszámadástól egészen válasszák külön és külön tárgyalják le a végső elszámolást. v a j n a Ede tanácsnok válaszában közli, hogy c háborús közGlvlr.ezosi akció, mór 1925-ben végleg megszűnt, mostanáig azért nem lett elszámolva, mert a kormány részéről 1925-ben elrendelt vizsgálat még mindig ninc.^befejezve, A háborús élelmezési akció számadásai egyébként most vannak nyomdában és amint azok készen lesznek, alkalma lesz a xix pénzügyi bizottság tagjainak részletes betekintést nyerni. Bresztovszky Ede foglalkozott ezután részletesen a záró-támadással. Az 1929.évi zárszámadás adataiból a főváros életének rendkívül elszomorító és sivár képe tűnik elő. A különböző jövedelmek csökkentek, ami azt jelenti, hogy az összes társadalmi kategóriák'helyzete romlott ,Cy ökkeno K,resot,csökkenő fogyasztás jellemzi a helyzetet. Nem áll az az állítás, hogy a gazdasági romlás előidézői a városi üzemek. Altalános válság ez,amely V\ °

33

^efugg a jelenlegi általános politikai irányzattal,amely a"lakosság meg- ' I terhelését evrol-ovro sulyosbbitja, /"* „t folytatása következik/