Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-16 [037]

ERDÉLYI BELE BŰNÜGYÉNEK TÁBLAI TÁRGYALÁSA; Erdélyi Béla védője, Gál Jenő dr., mint ismeretes a tegnapi tárgyaláson ter jedelmes bizonyitáskiegészitési inditványt terjesztett elő. A mai tárgyalás megnyitása után Degré elnök kihirdette a tábla végzését, amely ugy szól,hogy a királyi Ítélőtábla a védő által előterjesztett s a bizonyitás,kiegészitésere vonatkozó inditványt teljes egészében elutasitja. Az elutasitás indokait az itélet indokolásában fogja kifejteni. Vargha József dr. királyi főügyész kezdte meg ezután vádbeszédét. Ez abünper - mondotta a főügyész - olyan mint egy mocsáros helyen képződött tó, amelynek alját iszap, hinár borítja. Ha érinek a bünpernek a mélyére nézünk, ott is nagy erkölcsi iszapot találunk. Ez a bünper nagy szennyet , alacsony szenvedélyt és olyan romlott lelkületet tüntet fel, amilyet ritkán találunk a bűnügyi krónikákban. Ez a bünper megmutatja milyen mélyre sülyedhet az emberi lélek, ha nincsen erkölcsi tartalma, milyen ér,elmetlenné válik az emberi élet, ha egyedül az érzékiség irányítja. Erkölcsi törvényt sértett meg Erdélyi Béla, amikor frivol játékot űzött egy komoly, szent dologból^ a házasságból, erkölcsi törvényt sértett meg, amikor feleségül vett nem szeretetből, hanem tisztán csak a hozományért egy olyan fiatal nőt, akit nemcsak hogy nem szeretett, hanem - ahogy 6 mondotta - utált, mint egy rühes kutyát. Erkölcsi törvényt sértett meg, amikor hűseget, alázatosságot követelt attól a nőtől, akit ő megalázott, meg szégyenített és testileg is brutálisan bántalmazott. Erkölcsi törvényt sértett meg, amikor ezt a házasságot határidőhöz kötötte. Tételes büntetőtörvénnyel jutott éles összeütközésbe Erdélyi Béla akkor, amikor sok büncs elekmény: csalás, magán- és közokirathamisítás utan arra határozta el magát, ho.<y feleségének életét elpusztítja s ezt a tettet szörnyű következetességgel és szívóssággal végre is hajtotta. Szörnyű ez a bűncselekményedé még rettentőbbé teszi annak aljas indoka. Erdélyi Béla életbiztosítást kötött, hogy felesége élete árán szerzett pénzen fedezze lumpolasának költségeit. A lelki romlottság rettenetes foka kell ahhoz, hogy valaki a felesége életének megsemmisítésével üzérkedjék. Ez a fiatalember a gavallérság külső mezében tetszeleg magának, félelem es gancsnélküli lovagnak tünteti fel magát, azonban iparszerüleg űzi a váltóhamisítást, bajnok a bűncselekmények elkövetésében s nem átallja kioltani felesége fiata.1 életét. Ettől a vádlott beismerő vallomást nem várok. Erdélyi Bélát az élso fokú ítéíet is ugy tünteti fel, hogy gonosz, szívtelen, kegyetlen. Hogy várhatnánk ettől az embertől megbánást, beismerő vallomást. Tagadása ellenére minden kétséget* kizáróan bizonyítva látom a bünösségétaz összes vádbeli bii bűncselekményekben. Az igazságügyi orvosi tanács tommmágiamm amelynek alapossága- es lelkiismeretessége közismert, mindenben hozzájárult a boncolóorvosok a klagenfurti orvosok és a budapesti büntetőtörvényszék két kiváló orvosszak értőjének ama véleményéhez, hogy Forgács Anna halálát erőszakos megfőjtás mraé idézte elő, hozzájárult a büntetőtörvényszék két kiváló szakértőjének ama vé leményéhez,hogy veronálos kábulatban zsinegelés által való megfojtás okozta Forgács Anna halálát. Az igazságügyi orvosi tanács ezt a megállapítását alaposan meg'is indokolja. A védelem sZerint tévedhetett az igazságügyi orvosi tanács. Hét orvos és az igazságügyi orvosi tanács öt kiváló tagja, tehát összesen tizenkét orvosnak az az egybehangzó véleménye, hogy Forgács Anna halálát zsinegelés okozta. A tévedés tehát teljesen ki van zárva. Erdélyi Bélának tehát csák az lehetne az egyedüli védekezése, hogy Forgács Annát nem ő m$ fojtotta meg, dehát kinek a szobájában találták meg a holttestet, kinek érdekében állott Forgács A.nna halála, mi érdeke lehetett volna bárkinek is árban, hogy Forgács Anna életét kioltsa. Hiszen mindenki szerette ezt a Szép, fiatal teremtést - a férjén kivül. fsak Erdélyi Bélának lehetett érdeke, hegy feleségének bebiztosított élete megszűnjön. Feltűnő, hogy Erdélyi Béla közvetlenül a házasságkötés után biztosította felesége életét, biztosította baleset ellen is. Évente - amint a kezemben lévő statisztika mm mutatja - tizenhat-tizenhét ezer emter hal meg Budapesten, ebből baleset folytán mindössze két százalék. 1927-ben 16315 halott volt, ebtől baleset folytán meghalt 376 ember. Étből a két százalékból is nagyobb is férfiakra esik^ami természetes is, hiszen ugy a gyárakban, mint a vasútnál vagy bárhcl ók végzik a veszélyes munkát. Erdélyi Béla mégis felvette ezt a roppant távoli eshetőséget is s baleset ellen is biztosította a feleségét, még pedig a saját javára. /Folyt.köv./ Sz.