Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-06 [036]

MANOILESCU MIHÁLY VOLT ROMÁN KERESKEDELMI ÁLLAMTITKÁR. ÉRDEKES ELŐADÁST TARTOTT A BUDAPESTI KERESKEDELMI ES I PARKÁMARÁBAN AZ ÁGRÁRÁLLAMOK FALS AGÁR CL A ROMÁN POLITIKUS MAGYARORSZÁG üS ROMÁNIA GAZDASÁGI KÖZELEDÉSÉNEK PONTOSSÁGÁT HANGOZTATTA-. - KÁLLAY MIKLÓS A LLAMTITKÁR, BE LATI NY ARTÚR ES SZÉKÁCS ANTAL,A BUDAPESTI KAMARA VEZETŐI FŰZTEK REFLEXIÓKAT AZ ELŐADÁSHOZ. A jubiláris Nemzetközi Vásár alkalmából Budapestre érkezett romániai keroséjlídelml és iparkamarai delegáció tiszteletére, kedden délután díszülés volt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában. A díszülésen a ma­gyar kormány képviseletében K á 1 1 a y Miklós kereskedelmi államtikkár vei 1 részt, megjelentek ezen kivül: a román kamarák képviselői, a magyar gazda­sági élet reprezentánsai, közöttük főként a romániai kivitelben érdekelt ma­gyar vállalatok vezetői. A diszülést Bel atiny Artúr a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke nyitotta mefe, aki hangoztatta, hogy a romániai kereskedelmi ós iparkamarák vezetőinek megjelenése fóanifestáció amellett a gondolat mel± lett, hogy Magyarország és Románia között a gazdasági szállakat minél sűrűb­bé kell tenni. Különösen fontos jelentősége van ennek a látogatásnak most, a párisi tárgyalások befejezése után, mert amint Loucheur is" mondotta, a pá­risi megeg:/ezést még gontosabb egyezményeknek kell követniök. A román kikül­döttek e budapesti utja dokumentálása az együttműködésre való készségnek. A franciául elmondott megnyitó beszéd elhangzása után Kállay Miklós kereskedelmi államtitkár szólalt fel, aki - ugyancsak francia nyelven ­örömének adott kifejezést a felett, hogy a kereskedelem es az ipar ezúttal olyan kérdésről tárgyal, amely nem tartozik ugyan közvetlenül a hatásköré­be, de amely kérdés mégis igen közelről érinti mint az ipart, mint a keres­kedelmet. Ez a kérdés pedig, amelyet most a két nemzet kereskedelmi és ipar' 3zakférliai a Budapesti Nemzetközi Vásár jubileuma alkalmából közösen megvi tatnak: az agáánrálság kérdése, Ez a tárgyalás is dokumentálja, hogy az ér­dekkörök elválasztása nem lehet mindenkor egyetemes érdek, mert egyetlen fog. lalkozási ág sem boldogulhat a többi nélkül. Ebben a gondolatkörben mozog az az e?. őadás is, amely most itt el fog hangzani. Az államtitkár jóleső érzéssé] állapítja meg, hogy a kamara megnyitja kapuit ennek a problémának a tárgya­lására. Az agrárválság enyhítésére ugyanis minden országnak közös frontot kell alkotnia, mert amig ez a válság fennáll, egyetlen európai állam sem bol­dogulhat . ( ' • _ a> .i\ Ezután Ma n.,o. i les c ;U .*í$ihály volt romániai kereskedelmi állam­titkár, a román>kereskedelmi és ..iparkamarák uniójának elnöke tartotta meg elör.dsát, az-^^^ólíamok tragédia i'ái'ól, Á franc lány elvű f:'S.zellem,%S ás öt le tes előadás fStipMs&i az -rillűsztr .íá[]yeti&$g rámutatott, -hogy a 7 ^politikái ; reali tások gyakran elkglihitik ugyan "'egymástól ^anépWet^^eéa'gazdasági szüksé­gességek mindig újra egyesitik a nemzeteket. Az agr ár államok válságos sorsa olyan természetű kérdés;,, amely közeledést idézhet elő Magyarország és Rimánir között. Az agrárállamok tragédiája ugyanis k özös sors Magyarországon és Ro­mániában. Ez a tragédia abból a tényből ered, hogy a századok során az ipari nemzetek a külkereskedelem utján kizsákmányolták a mezőgazdasági nemzeteket,, így állott elő az Ipari Európa mellett a mezőgazdasági Európa, A klasszikus közgazdasági elmélet szerint - folytatta szavait az előa­dó m a mezőgazdasági államoknak korlátozniok kellene termelésüket a mezőgaz­dasági cikkekre, ha a külfölddel szemben ftátrányban vannak az ipari termelése, illetőleg. A mezőgazdaság ugyanis állitólag éppen ugy gazdagít, mint az i­par. Ez az elmélet azonban hibás, mert például Magyarországon a mezőgazdaság .produktivitása munkásokként 815 frank, az iparé viszont 1291 frank, Ausztriá­ban pedi^ a mezőgazdasági produktivitás 490, az ipari pedig 1686 frank, Ame­rikában az ipar. produktivitása éppen tizenötszöröse a mezőgazdaságénak. Az ipari államok egy kisszámú munkás által, gyártott árucikk fejében vásárolják meg a mezőgazdasági országok termelbényeit, amelyeket viszont nagyszámú munkás állitott elő. Ötven magyar paraszt munkáját egyetlen amerikai munkás munkáj áért ^cserélik be. A mezőgazdasági államokra jgy uj rabszolgaság kelet­kezik: az iparcikkeknek a mezőgazdasági terményekkel való kicseréléséből. K /Folytatása következik:/ i ••'^•c. -.•'i;^:: ••r?á v 5 , ^^é - ^éJI*iJM

Next

/
Thumbnails
Contents