Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-05 [036]
EGYHÁZI HÍREK » /Zsinka Ferenc meghalt. Folytatás./ 1936-ban pedig felelős szerkesztője a "Protestáns Szemlének". A Frotestána Egyháztörténeti Adattárt is szerkesztette és kiváló judiciuma, vérbeli történetiről érzéke minden munkáját előkelő színvonalra emelte fel. Néhány hét -lőtt betegedett meg súlyos középfülgyulladásban^ amely agyhártyagyulladássá fajult, ezzel szállították tegnap az ÜJszentjános kórházba és vasárnap délben, általános megdöbbenést keltbe halt meg a nagy reményekre jogosító fiatal tudós". Tisztelői mellett özvegye, született Kar ács ony Mária és kis gyermeke gy ás z ol j ák »/M<"T/F, —A PROTESTÁNS DIÁKMENZA NAGYBIZOTTS ÁGÁNAK GYŰLÉSE. Szerdán, május 7.-én, délután fél öt órakor , a Ráday-utcal református teológián tartja gyj*ljését a ^Protegtáns Diákmenza Nagybizottsága. Beszámolnak a menza mult tarteri működéséről ez alkalommal ós megbeszélik a menza további programmját v /M0T/F. HÍREK. A MAGYAR KÖNYVHÉT IMPOZÁNS KERETEK KÖZT, MAGAS NIVOJU IRODALMI MATINÉVAL KEZDŐDÖTT VASÁRNAP AZ OTTHCN KÖRBEN. Vasárnap délelőtt a Magyar írók Egyesülete, a Magyarországi ÚjságÍrók Egyesülete és az "Otthon" írók és Hirlapirók Köre, ünnepélyes keretek között, magasnivóju irodalmi matinéval nyitotta meg a Magyar" Könyvhetet. A matinén, melyet az Otthon Kör dísztermében tartottak, nemcsak a magyar irók sziibe java jelent meg, de képviseltették magukat a tudományos és irodalmi társaságok és a magyar könyvkiadó cégek is. Az ünnepi matinét, s ezzel a második magyar könyvhetet B a 1 a s s a József egyetemi tanár, a Magyar Nyelv Őr szerkesztoja, a Magyar írók Egyesülete és az ftthon Kör elnöke nyitotta meg, aki a Magyar Könyv Hét célját ismertette. A könyvhét célja mondotta - a magyar könyvet és a magyar könyv szeretetét a nemzet szélesebb rétegeibe belevinni. Csak most ünnepeltük Katona József centennóriumát, aki megnesmértve ugy halt meg, hogy nem tudtaJLa közönséggel a kapcsolatot. Mikes Kelemen rodostói levelei csaknem félszázadig hánykolódtak és hevertek asztalfiókban, amig a magyar olvasóhoz értek. A könyv a haladóst, a felvilágosodást, a tudást terjeszti. Mi azt akarjuk - folytatta - hogy igazzá váljon az a jelmondat, amit a Magyar Könyv Hét plakátjain Hirdetünk: a könyv a mi fegyverünk. Mi a magyar könyv szeretetét, tiszteletét és megbecsülését akarjuk kivtimi és ettől várjuk, hogy a közönség megtanulja becsülni a magyar irót. aki lelkének minden erejévé], a magyar kultúrát szolgálja, -í- /vYv^gtcvi^'Vvk Balassa József nagyhatású beszéde után a közönség lelkes ovációja közben a most jubiláló F á y Szeréna, a Nemzeti Szinház örökös tagja lépett a pódiumra, aki Arany "A költő hazája" cimü versét szavalta el. Ezután o chöpflin Aladár- a kiváló kritikus tartott nemesveretü és nivós ele adást a magyar könyvről. Előadása elején irodalomtörténeti példákkal igazolta, hogy egy-egy könyv megjelenése gyakran fontosabb, nagyobb, maradandóbb esemény volt, sok történelmi eseménynél. Azután áttért a magyar könyvre és azokra a speciális szempontokra, melyek különös meggondolást igényelnek.. A magyar-nak a könyv, mondotta, nemcsak magasrendű szellemi gyönyörűségek, nemcsak a tudás forrása, hanem a magyar könyv a magyar lét fenntartásának esz köze. Más nemzetek gondolkodásában nem szerepel, vagy nem olyan mértékben a nemzet létének és fennmaradásának örökösen gyötrő féltése, mint nálunk. A magyar Író azt látja állandóan és állandóan azt érzi, hogy neki a nemzet vér\ delmében kell dolgoznia. Az egész magyar irodalom hátterében az az érzés van EJ hagy a nemzet.' fennmaradása nincs biztonságban. A reformáció irói / a XVIII*. sz •. h század bécsi testőrei mind ezt. érzik, a legnemesebb elmékre nehezedik rá ez jf a gondolat, Kazinczy, Széchenyi, Vörösmarty, mind ezzel a gyötrő érzéssel írnak. A magyar író mindig egy olyan hajón érezte magát, mely'ezélcsend^s időkben nyugodtan haladt, de viharos időkben ki veit téve annak, hogy elsülyedjen. „,Í IT Í„ /Folyt .köv./
