Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-14 [036]
J0ZS3F KIRÁLYI HERCEG SZ EKFOGLüLOJA A KISFALUTY TÁRSASÁGBAN i A Kisfaludy Társaságnak szerdán délután ünnepi ülése volt: József királyi herceg ekkor tartotta székfoglalóját előkelő hallgatos ág jelenlétében. Az elnöki eirr lvennyel szebben foglaltak helyet a királyi herceg, akit Bársony István helyére v riasztottak a tagok sorába, - A ug us zt a királyi hercegasszony, József Ferenc dr. királyi herceg, Anna királyi hercegasszony, M a g d o 1 n aKi'fthercegbő, idősb . W 1 a ss i c s Gyula báró. A közönség soraiban ültek: József. király i herceg . A kísérője Dréhr szárnysegéd, Döller főhercegi titkár, a tagok sorából: Herczeg Ferenc, Hegedűs Lóránt és ifj. Hegedűs Sánóor, Nemethy Kárr)ty v.b.t.t., Szász Károly és még mások..., Berz eviczy Alberty'uovözölte az illusztris vendegeket, majd K o z m a Andor alelnök beszámolt arról, hogy a Kisfaludy Társaság a kecskeméti Katona József ünnepségből kivette részét. Ezután Berzeviczy klóért felkérésére József királyi herceg lépett az előadói asztalhoz, hogy megkezdje székfoglalójának felolvasását. - A Kisfaludy Társaság , . megtisztelő bizalma Bársony István megüresedett helyere állított - kezdte a királyi herceg - ugy érzem azért,mert ón is az Isten alkotta természetben lelem legnagyobb gyönyörűségemet és ennek szépségeit élvezve emelkedik lelkem oda, ahol Bársony István ihlete lebeg. Ö csak az Isten szabad ege alatt érezte jól magát, a természet szépségei fakasztottak költői lelkének legbájosabb virágait. Ö a ring ü buza arany kalászai között rejtőző burjánból is szép csrkrtt tudott kötni megtrlálva közötte a szépet, illatosat; a mocsarak zizegő nádasaiból is meglátta az örökkévalóság derüsmosolyu tekintetet, a kék ég oly megkapó szépségét, az estalkony imádságos varázsát, a feltámadó hajnal éltető leheletét, a vadak húzás át > hallotta a pici.madárka forfcó szerelmi dalát, az élet • minden sóhaját, erezte annak éltető<balzsamát és mindezt bájos elbeszélésekbe szőtte. •' - Bársony István a természet nagy templomában otthon volt, - mindenszépet megkapót, egyszerű s mégis oly kedves találó szavakkal vetett rapirra. vérbeli vadász-volt, de nemcsak azért járt ki puskával, hogy vadat ejtsen, harjem hogy megfigyeljen, sz épet i keressen és azt lelkébe vésve térjen haza, y '. •" ';;' ••_ ",' ". , •• ' ••••/' • -^Ma midőn Bársony Istvmnak a természeti szépségek kedves Írójának helyet hálás szívvel elfoglalom - mondta többek között még József királyi herceg - egy kis dolgozatomat akarom felolvasni,Ezután a királyi fenség elmondta mikében született az elbeszélés. 1914 elején zergevadás^ról beszélgetett Bí r sony Istvánnal, aki elnondta, hogy erről bizony nem tud sokat mondani. Felajánlotta a királyi herceg, űogy jö^jgn tele a magas Tátrába zergev-dászatra. Azt felelte, hogy ő már nehézkes és erre nem igen válalkozhatna. Erre tréfásan megigerte, hogy lefogja irni a legnehezebb os legérdekesebb zergevadcí s zati emlékét, ugy ahogy ő leírná. Ez meg is történt s meg is nxitatta a dolgozatot Bársony Istvánnak. a,ki arra kérte, bocsa, sa rendelkezésere, mert egy könyvet akar irni,"Egy öreg vauász emlékezései" cimen és az én elbeszélésemet akarja első helyen leközölni. 1«5Ct - Ugy tudom, - a könyvet nem irta meg, mert előbb jobblétre költözött. Ax én szerény kéziratom árván maradt-, -"--egyen ez székfoglalóm, amelyet az ő emlékének szentelek, - fejezte be bevezető előadását József királyi herceg, amely után felolvasta "A Királyhegynek mindig igaza /an" cimü székfoglaló elbeszélését. A költői aláfestésü nagyon szép leírásokban gazdag, elbeszélés a királyi hercegnek egy magastátrai zergevadászat 1 élményét elevenítette meg A Királyhegy közelében játszódik le a vadásztcr tünet, amelynek másik szereplője a Magastátra egyik legjobb vezetője volt: Horvai Jakab, aki a királyi hercegnek hódoló hivei köze tartotott. Amikor elindultak a zerge után a Királyhegy tetején "sőtet sapka ült", amiből arra lehetett következtetni, _ hogy vihar lesz. Ez be is következett: a süsü h°esés,heves szól hamarosan utolérte őket, egymás után töredeztek le a hatalmas sziklatömbök és a nagy I robajok és orkán közben Horvai miközben az egyik elejtett zerge koresésé\ re indult eltűnt. Csak sokára, amikor már azt hitte a királyi herceg, hogy / a legördült szikla tövében fogja holtan viszontlátni a lcvésjelre válasz érkezett ós igy mindketten a vihartói bár megtépázva, vérző tenyérrel, de a két pompás zergével megra^odvaíérhet'tek haza.
