Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-13 [036]

HÍREK . ELuTOTT'- AZ kUTO EGY MOTORKERÉKPÁROST . Újpesten a Bercsényi éutca és a Deák Utca sarkán egy gépkocfei^melyet Kiss -^ajos vezetett nekiment egy motorkerékpárnak, amelyen ,S (zabé Károly 31 éves kereskedő ült. Szabó Károly láblörést szenvedett, kz újpesti mentők é J= tves zélyes állapotban a gróf Károlyi Korházba szállították. /MOT/M. MEZŐGAZDASÁGI I ERDEKKÉrVÍSELETUNK ES MŰKÖDÉSE> k "agyar Közgazdasági Társaság kedden este Ebe r antal elnökletével ülést tartott, amelyen szépszámú érdeklődő jelent meg. Az ülésen N é me t h Jó

z

sef ny. rrin, tanácsus tartott előadást "MezögazdaSgi érdekképviseletünk ésmüködése

,: címmel., Kifejtette, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet törvónyutján való szabályozását már az 1905-ik evi trónbeszéd programmba vette, de a törvényt csak az ország megcsonkítása utárí 1920-ban hozták. Az akkor uralkodó politikai, társadalmi,erkölcsi és gazdasági zavarok között a mezőgazdasági érdekképviselet megalkotása az ország újjászervezésének konszolidálásának munkái közé sorakozott éppen ugy, mint a földbirtok helyesebb megosztását célzó birtokreform, Mintikót tör vónyalkotás R u b i n e k Gyula akkori föidmuvelséügyi miniszter nevéhez fűződik s a kettő között bizonyos eszmei kapcsolat van. Mindkettő a nagy tömegek megnyugtatására, de arra is irányult, hogy az gymással szemben álló társadalmi és vagyoni kategóriákat nemzet*.jjáépito munkára teztönözze. Az érdekképviseleti törvény elgondolása teljesen demokratikus szellemi'. Az érdekképviseleti szervezet alapját a községi ősválasztók alkotják. Ezek közé tartozik minden 24-ik életévét betöltött férfi , akinek birtoka

(

vagy bérlete van

(-'»oy ha a mezőgazdaságban állandóan dolgozik s három ev ota a községben lakik. Az ősVálasztóknak öt kúriája van; a mezőgazdasági cselédelcéés más csoportba nem tartozó gazdasági alkalmazottakéba tiz katasztrális holdnál nem nagyobb birtokosoké, a tiz-harminc holdasoké, a 30-lOá holdasoké és a 100 huldnál nagyohb birtokosoké,. Tehát az i'£ kúriából negy a birtoktalan és kisbirtoku mezőgazdasági érdekelteké. Az ősválasztók alkotják meg a községi mezőgazdas ági bizottságot, ezek a járásiakat, a járásiak a vármegyeieket,, A vármegyei bizottságok választják meg a kerületi kamarák tagjait, ezek az országos kamaráét. Mindegyik csoport egyenlő számmal egyenlő jogggl szerepel a szervezet mindegyik tagozatában, k kamarák autonóm módon^az alap-szabályok szertnt szervezkednek.A kerületi kamarák területeinek megállapításánál a következő sfeenpontok voltak irányadók:lehetőleg hassonló gazdasági és ku ri«-E~úrális viszonyok között lévő,hasonló életfelfogósu lelkivilágu elemek kerüljenek egy egy kerületi kamarába s a kerület csak olyan nagy legyen,hogy a mélyreható érdekképviseleti és gazdaség fejlesztő tevékenység lehetősége meg legyen.Az istállós állattenyésztő^a nyugati kultur-bef olyasokhoz legközelebb álló Dunántúlt két kamarára osztották." a győri és a kaposvári kamarára,a szilajpászfcorkcdás és török hódoltsági telepet£--és emlékeit még tartó alföldet ugyancsak kettőreí a kecskemétire és debrecenire. ^ Felvidék maradványa. a miskolci kamarához tartozik. A községi jóré^i és vármegyei mezőgazdasági bizottságuk tevékenysége még nem fejlődött ki.Ennek oka részben az is,hogy a'szegénysorsu tagúk költségtérítés nélkül nem látogathatják a járási és vármegyei üléseket-A kerületi kamarák tevékenysége azonban mindjárt élénken indult meg„Ezek kezdték meghonosítani a műtrágyázást,nemesitett vetőmagvak hasznáita't ,a zöld trágyázást és gépek használatát a kisvirtukon is, A kereskedőkkel összefogva megindították az értékesités belső akadályainak leküzdését.Évenként több ezer szakelőadóit,sok hosszabb tanfolyamot is tartanak a falvakban.Székhelyijeik ¿1 szakirodalom és gazdasqgi ismeretterjesztés vidéki gócpontjai.A földmivblésügyi kormány az egyes akciójában ~ terjesen reájuk támaszkodik.Nagy érdemük van az adózási anomáliák fokozatos / } orvoslásában ugy az országos,mint a helyi adózás terén. U Az országos mezőgazdasági kamara irányitólag fejf ki értékes tevé-j \ kenységet.Vezetőinek fő gondja,hogy az érdekképviseletnek sem központi l sem vidéki szervei ne legyenek vádolhatók osztályérdekek ápolásával.Az országos kamara honusltotta meg az agrár világ részéről a másik két fő kereseti ággal való érintkezésében és eszmecseréiben a jóindulatú hangot a kicsinyes sérelmi politika hangja helyett. Nagy munkát végzett /folytatása következik/