Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-12 [036]
/BALTAZÁR PÜSPÖK ELÖOASA BÉKÉSCSABÁN A PROTESTÁNS SAJTO CELJATE OL .Fo ly t. 1./ Kitörő ás hosszantartó lelkesedéssel ünnepelték Baltazár püspököt ugy beszéde folyamán, mint a tüzes szónoklat befejezésekor. A műsorban a püspökön kivül igen sokan szerepeltek, köztük A. J u u n u n g észt énekesnő, aki áriákat és dalokat adott elő és if j.S z á s z Károly dr., aki nagysikerű költeményeiből olvasott fel. Az ünnepség után a Fiume Szálló éttermében vacsora következett. Vasárnap reggel előbb a református templomban volt istentisztelet, ahol a prédikációt Harsa ny i Pál esperes, a záröáldást Baltazár püspök mondotta. Az evangélikus es]a református egyház közös presbiteri gyűlésén szintén köszöntötték Baltazár Dezsőt és ő válaszában a presbiterek nagyszerű hivatásáról beszélt. Később az evangélikus nagytemplomban tartottak istentiszteletet és Baltazár Dezső dr. püspök az igazság szolgálatáról mondott megindító szoszéki beszédet. Délben közebed volt, ezen a vallásfelekezetek és a hatóságok képviselői s a gazdatársadalom tagjai is nagyszámban vettek reszt,Bs ltazar püspök a kormányz°ra, Jánossy polgármester a püspökre emelte poharát, Harsánya esperes Rothermere lorji személyét é's akcióját idézte a jelenlévők emiékezetébe s a felszólaláshatása alatt az ünnepi ebed közönsége táviratbi n forca lt a lordhoz, Isten áldását kérve eletére és munkájára. Baltazár püspök és kisérete a délutáni órákban utazott vissza a fővárosba. /MOT/F. /* REFORMÁTUS ZSINAT HETFÖI ÜLÉSE. Folytat ás. 2./ A zsinatról szóló 6.törvényi részben kimondja a bevezető paragrafus, hogy a zsinat a magyarországi reformátis keresztyén e gyb á z törvényhozó és legfőbb intézkedő gyűlése. A zsinati képviselők számának megállapításánál a többi közcfet felszólal Szász Károly dr. titkos tanácsos, egyházkerületi tanácsbiro es hangoztatja, hogy a zsinat létszámának csökkentésében semmiesetre sem szabad igazodni a trianon által teremtett helyzethez. Tiz esztendő múlva, úgymond Szász Károly, összeül a következő zanafa ésmert láttuk,hogy az elmúlt évtized milyen óriási változásokat hozott, joggalreménykedhetünk,hogy a következő . 4 tiz óv vágyaink teljesedéséhez iényegesen közel obb vitt bennünket. /Éljenzés./ A lélektani szempontoknak és indokoknak igen nagy szerepük van az egyházi tovényhozás munkájában, de reális jelenségek is arra rutainak, hogy semmiféle jogredukcióba ne menjünk bele„ Javasolja, hogy a dunántúli egyházkerület regi zsinati taglétszámát hagyják érintetlenül. J a n k a Károly v , or s zággyülé si képviselő, egyházkerületi lelkészi főjegyző ugyanezeket a szempontokat hangsúly ózza, vegul is s zsinat az eddigi állapot fenntart ísa mellett dönt. Kimondották,hogy a zsinat tizenkét évenként megújul. A zsinat ülései nyilvánosak, az elnökségnek,vagy tiz tagnap kívánságára zárt ülést kell tartani, határozatot azonban csak nyilvános ülésben lehat hozni. A zsinat hatáskörébe tartozik, az egyházi törvényhozáson kivül, egyebek között az a legfőbb intézkedő jog is, hogy őrködik az egyház jogai, önkormányzata, más hitfelekezetokhoz való jogviszonya felett, intézkedik a lelkészek, tanítók és minden egyházi hivat 'álnok tisztességes, a kor követelményeinek megfelelő díjazásáról is. Ezzel az egyház .. . alkotmányárol és kormányzatáról szóló nagyszabású reformot a zsinat utolsó pontjaiban is letárgyalta, s amikor ezt az elnökség kihirdeti, az egész egyházi parlament lelkes ünnepléssel veszi körül Baltazár püspökön és D ó k u s főgcndnokon, a ket elnökön kivül Szentpéteri Kun Béla dr. egyetemi tanár, előadót, aki hosszú esztendők ] munkájával készítette elő a kodiflkáoiót. A következőkben a zsinat a magyar királyi honvédséghez tartoI zó református egyháztagok lelki gondozásáról és egyházi szervezeterői szóló V törvénycikket vette tírgyalás ala. Felhatalmazták a konventet, hogy a hon| védség protestáns egyházi al.kulásának további kiépítését, valamint az egy-;ázi felügyelet meghatározását az evangélikus egyház főhatóságival történt .negegyezéSutján szabályozhassa. / fpl yta tása kövotkezik/
