Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-12 [036]

k KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE> Dr. Ripka Ferenc főpolgármester távollétében dr. S i p ö c z Jenő polgármester elnökletével hétfőn délelőtt 10 érakor kezdődött meg a köz igazgatási bizottság ülése. Napirend előt a pénzügyminisztérium leiratát ismertették a husfogyasztási adó eltörlése és a Betterment-törvény megalkotása ügyében. A miniszter megállapítja leiratában, hogy a vágató felek vágási adóterhei változatlanok és azt a.kérést, hegy a husforgalmi adót töröljék el, teljesiteni nem áll módjában, mert ez csakis törvónyházosi uton történhetnék. A Betterment-adő törvényhozási szabályozására a miniszter felfogása szerint nincsen szükség, mert helyesebb, ha a Betterment adót azok a községek és városok szabályozzák, amelyekben az ott végzett közmunkák következtében a telekérték emelkedése előáll . Önkormányzati jeg evének a kérdésnek szabályrendeleti megoldása és csupán a szabályrendelet jóváhagyása tartozik a kormányhatósághoz. A polgármesteri jelentéshez elsőnek H á hn Arnold szólott, aki a búzaárak katasztrofális helyzetéről beszélt. Nagy a nyugtalanság a gabonakere&kedelem körében amiatt, hogy a segit őakciónál állitólag a jogosult kereskedőket ki akarják kapcsolni ós helyettük újra valamilyen központi szervezet intéz: é az ügyet. Miután ezt a hirt még nem cáfolták meg, arra kéri a polgármestert, lépjen közbe illetékes helyen és érdeklődjék az ügy mibenléte iránt és szükség esetén a főváros teljes erkölcsi súlyával védje meg adófizető polgárainak érdekeit. Lázár Miklós a lakosság és különösen az iparosság óriási elkeseredését teszi szóvá, amelyet a rettenetes kereseti viszonyok váltottak ki. A fővárosban az elkeseredés elsősorban a székesfővárosi ós az állami üzemek ellen robban ki. A kereseti lehetőségek az ország lerongyolódcttsága folytán amúgy is csekélyek, ami még fennmaradna, azt a hatósági üzemek zsebelik be az adófizető polgárság elől. Kérdezi a polgármestert, mi történt az üzemek leépitése tárgyában. Ti a t t h y György helyteleniti, hogy minden közgazdaságig bajért a fővárost okolják. Valóságos divattá lett bűnbakul odaállítani a fővárost. Az üzemek vizsgálatára kiküldött bizottság főfeladatának nem a tárgyilagos kritikát, hanem az üzemek 'befeketitését tartotta. Felelőssége tudatában állítja azt is, hogy egy párt ilyen hadjárat inditásávo-1 akarta magát megerősíteni. Vele együtt voltak ugyan néhányak, akik ezzel a le nem tagadható tendenciával szembeszálltak, de a nagyszámú kormánypárttal szemben eredményt el nem .érhettek. Lázár Miklós, aki közismert erős kritikáiról, ki jelentett e,hogy a polgármester és a tisztikar becsületéhez kétség nem férhet. Örül ennek a kijelentésnek, mert látja a megnyilvánuló igazsógérze tet. Meggyőződése szerint egész Európában alig van még egy olyan puritán városi vezetőség és tisztikar, mint éppen a budapesti. Báró Szterényi egy kongresszuson minden közgazdasági bajért a székesfőváros törvényhatóságának politikáját okolta. Azt hiszi, hogy Szterényi tévedett, mert legfeljebb azokat a tényezőket okolhatta volna, akik a fővárosban laknak. Összetévesztette a főváros törvényhatósági azokkal a gazdasági tényezőkkel., amelyek Budapesten székelnek, de amelyeknek semmi köze a törvényhatósághoz. Háhn Arnold felszólalását igazas ágtalannak tartja, mert a gabonakereskedők érdekét nem lehet az ország zömét tevő mezőgazdasági lakosság érdekei elé helyezni. Neki az az álláspontja, hegy a kormány a gabonakereskedők érdekeit meghozandó döntésénél nem fogja teljesen elhanyagolni, az első és legfőbb érdek azonban a gazdatársadalom kétségbeesett helyzetének megjavítása. /Folytatása következik./ HÍREK,—-A MILANÓI OLABZ AUTOMOBILKLUB TAGJAINAK ÜNNEPLÉSE . Budapest székesfőváros közönsége május 11.-én vasárnap este a milanói olasz automobilklub budapesti turautján résztvevők tiszteletére a Szent Gellért'tsz állóban estebédet adott. )

k vacsorán a főváros közönsége nevében dr, Lobmayeh Jenő tanácsnok lendületes olasz beszéddel köszöntötte a vendégeket. Kifejtette, hogy az olasz Í

. és magyar nemzetet évszázados kulturkapcsolatuk fűzik egymáshoz, kultúránk alapfejlődése is olasz behatásokon épült. Hasonló a két nemzet fiainak temperamentuma, egész életfelfogása és ez nemcsak lelkiekben, hanem még véletlen külső körülményekben is megnyilvánul. Nemzeti szentségünk, a zászló ugyanazokból a színekből tevődik össze Itáliában és Magyarországon. /Folyt.köv,/ nao/áfifiS í FUÉLTÁR *"»