Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-12 [036]

/ORSZÁGOS SZABOIPaRI KONGRESSZUS. Folyt a tá SÍ'1./ Azután rabét * a kontár-kérdésre és a jogosulatlan ipar-üzésére .Súlyos szankciókat tartalmazó javaslatot tesz a vonatkozó törvény megváltoztatásáról* Ugyancsak határozati javaslatot terjeszt be a könnyelmű kihitelezesek megszüntetésére es hogy az ipartestület rosszhiszemű fizetőket tartson nyilván. Ne legyen többé - mondotta - élcelődés tárgya a szabónak való tartozás, hisz mindenki tudja, hogy milyen eröfeszitéssel küzd az iparos üzlete fenntartásáért. Ezután Vitéz Aladár a közüzemek megszüntetés ere vonatkozó határozati javaslatát terjeszti be,melyben a kongresszus a kereskedelmi minisztertől azt kéri, hogy képesítéshez kötött ipart a kézműves jellegű iparűzés szokásos keretein be3ül se az állam, se a községek ne űzhessenek, továbbá, hogy az összes állami,ha tósági és egyéb, a férfiszabó ipar üzésevel foglalkozó közüzemeket sürgősen szüntessék be. Kéri a kongresszus, hogy az összes miniszteriumok,hivatalok és hatóságok tisztviselőiknek tiltsák meg, hogy magánvállalatoknál, vagy részvénytársaságoknál tisztségeket vállaljanak. - HA már ól-holnapra - monéctta az előadó, meg lehetett teremteni a közüzemeket, akkor máról-holnapra meg is lehet szüntetni őket. Kérjük és követeljük az üzemek megszüntetését, mert azok elveszik az iparosok kenyerét. Lehúzott redőnyök, tönkrement cégek mutatják elpusztult existenciák nyomalt, s az Iparellenes politika eredményeit. Ezután K e 1 1 e r Ignác, az Országos Társadalombiztosító Intézettel kapcsolatos serelmek tárgyában, a nyolcórás munkanap törvénybeiktatása ellen, továbbá a forgalmiadó megszüntetése, illetőleg a fázisrendszer bevezetése tárgyában nyújtott be határozati javaslatokat. A következő előadó V a s k a János volt, aki a tanoncnevelésről és a fokozottabb iparfejlesztésről beszélt. Arra hivta fel illetékesek figyelmét, hogy ne sujtáák olyan súlyos terhekkel a kézművesipart, mert ezzel lehetetlenné teszik a tanoncnevelést. A tanoncok létszámának kényszerült csökkentése mellett lehetetlen elképzelni a jövő iparát. A mai tanoncnevelósnek rengeteg hátránya van, mert a tanoncok munkán kivül töltik idejüket. Szűnjék meg az ipar zaklatása a tanoncok miatt, a sz-'ktanitásba pedig vonják be a szakiparosokat is. Határozati javaslatot nyújtott be, hogy adók elengedésével tegye lehetővé a kormány a tanonctartást. Ezután V á g ó Jenő, a Szabóiparosok Országos Szövetségének igazgatója tartott szakszerű és igen érdekes előadást a közszállitási sérelmekről. Kifejtette, hogy törvényes eszközökkel ütötték el a szabóipart a munkalehetőségektől. A kilátásba helyezett kisipari hitei' másodr ndü szükségesség, mert elsősorban munkaalkalmakat kell teremteni. Ha nincs munka, a hitel csak " mélyebbre viszi a kisipar válságát, Egy fillér áldozat nélkül máról-holnapra segíthet a kormány a szabóiparosokon, csak adja ki nekik a ruházati közmunkákat, melyeket az ország 20.000 szabóiparosával szemben 11 gyár lát el. Az egész ipar létérdekét veszélyezteti az Országos Ruházati Intézet, a Futura vállalata, mely pályázat nélkül kapja meg a ruházati közmunkák nagyrészét es önmaga ir ki árlejtéseket. Részletes határozati javaslatot olvas fel,melynek leglényegesebb része , hogy a vidéki szabóiparosság erdekében a ruházati közmunkák decentralizálását kérje a kongresszus. Kéri továbbá, hogy a ruházati közmunkáiatck száz százalékáig mindent az ország f^-rfiszabóiparosainak biztosítsanak, különösen kiemelve a honvédségi, MÁV, postai, rendőrségi, csendőrség!, pénzügyőrségi, folyam- és vámőrsegi munkálatokat. A kongresszus valamennyi határozati javaslatot magáévá tette, majd P a p p József, az IPOSZ elnöke emelkedett szólásra, aki bejelentette, hogy az iparosság ügye nagy lépéssel haladt előre. Az IFOSZ minden rendelkezésere álló eszközzel felvette a küzdelmet a közmunkák kérdésében. Az Ipartanácsnál már elkészült az erre vonatkozó javaslat s ugyancsak törvény fog gondoskodni a közterhek megnyugtató elintézéséről. A A kongresszus, mely mindvégig a legnagyohb nyugalommal tárgyalta a szabó1 iparosság sérelmeit, Papp József bejelentéseit állandó közbes zölásokkal *j és zajos tüntetéssel kisérte. A kongresszus során felszólaltak még:C s uk a József, Könyves Tóth Kálmán, Tibor Samu,Sándor Endre, Wqreczky István, több budapesti szabómester és számos vidéki delegált is. 4. kongresszus délben egy órakor ért véget. /MOT/Sz. M.