Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-10 [036]

/EŐkhardt Tibor beszámolója amerikai útjáról* Folytatás 1«/ amelyért a. felelősség azOkat a nemzeteket fogja terhelni, amelyek a mai békeszerződések merev végrehajtását követelik. Amerika^ volt az egyetlen, amely nem irta alá a békéket, és tiltakozott az ellen, hogy a kisnépeket akaratuk ellen, idegen népek uralma alá hajtsák. Amerikában tehát nem volt nehéz a magyar ügynek propagandát csinálni. Mindenütt rámutattam előadásaimban, foiytitta^ hogy a magyar összeomlásnak az a dőre politika volt a főoka, amely a magyar katonákkal el­dob áltatta fegyvereiket és igy az oláhok, csehek ós szerbek az egész világ szemeláttára akadálytalanul sétálhattak be a történelmi magyar területekre. Ha Károlyi Mihály ezt á ferde és végzetes politikáját valamiképpen még mentegetheti is, azt azonban semmivel sem magyarázhatja.,, meg, hogy most minő jogcímen rágalmazza állandóan a külföldön Magyarországot és miért ne­hezíti meg" "az agyonnyomörgatott magyar nemzet helyzetét ezekkel a hamis beállításokkal. Erre nincsen mentség. A szónok ezután arról,beszélt t hogy a vilsohi elvek Magyar­országon is szimpatikus visszhangra találtak* Tény ugyanis, hogy jóllehet Ausztriának kétségtelen évszázados érdeme volt abban , hogy a monarchiában rendet, békét és kultúrát teremtette* mindamellett Ausztria feldarabolása történelmi szükségszerűség volt nemzetiségeinek elhanyagolása miatt. Nem volt azonban megokolt ugyanezen a jogcímen Magyarország feladarabolása, amely min­denkor tiszteletben tartotta a nemzetiségi elvet. A wilsoni alapelveket a békeszerződésekben roázzul alkalmazták és a magyar kormány a trianoni békét csupán abban a reményben irta alá, hogy a tarthatatlan szerződésen később változtatni lehet, hiszen erre az úgynevezett Millerand-féle leVél alapot is nyújtott. A békét azonban ahelyett, hogy engesztelékeny módon haj­tották volna végre, megmerevítették és a kisantant, amely kimondottan a trijnoni béke megmerevítésére alakult, ridegen őrködik a megváltoztathatat­lanságon. Igy elvették a magyar nép reményét attól, hogy a közeljövőben se­gíthetne a bajokon. Ezzel szemben elvetették a háború magvát, mert a szövet­ség ellen-szövetséget provokál és ez magában hordja az esetleges háború csi­ráját. Megdönthetetlen tény, hogy megegyezésen felépülő európai szilárdság nem képzelhető el a megbékélt Magyarország nélkül. A magyar néppel, amely Európában hidat alkot Kelet és Nyugat között és amely századokon át védel­mezte a nyugati gondolatot a Keletről ós Délről jövő támadásokkal szemben, az európai Beólpolitlkának számolnia^ kell. Cseh részről azt hangoztatják, hogy kétségtelen, hogy Ma­gyarországgal történt valamelyes Igazságtalanság, de a trianoni helyzet szerintük jobb a réginél, amellyel szemben haladást jelent; éppen ezért en­nek a helyzetnek a fenntartásáért minden eszközzel küzdeni kell. Ebben az a tévedés, hogy Magyarország népe sohasem gondolt arra, hogy Austrlát visz­3zaslrja /dörgő taps/, mi csak a magunk sorsán akarunk javitani^. egyébként sem állhat meg az, hogy a mai helyzet a régivel szemben haladást mutatm hi­szen például a tótföld a cseh uralom alatt desind*»usztrializálódott, a gaz­dasági élet a Vajdaságban és Horvátországban, pang és valamennyi elszakí­tott területen kétségbevonhatatlan a kulturális dekadenciái Az előadó ezután arra mutatott rá, hogy a nagy orosz és a nagy német nyelvterületek között IS, kis nép él beőkélten> a finn Öböltől egészen a Földközi tengerig. Ezeknek a s,orsa a legmostohább, e kis államok legtöbbje belüliről is lázas, széthúzás dul belpolitikájukban és ráadásul még egymással szemben is bizalmatlan, sőt ellenséges viszonyban élnek. A földön pedig nincsenek jó és rossz népek, meg kell adni az életlehetőséget minden nemzetnek és akkor jó nép lesz a legrosszabbnak tartott nemfeetből is. Módot kell adni a magyarságnak is arra, hogy a saját sorsát és jövőjét be­csületes tárgyalásokon, egyenrangú félként vitassa meg. Az uj Magyarország megteremtésére nem kínálkozik más mód, mint a trianoni béke revíziója. Amint a nagy német és francia nemzetek meg tudták egymás között teremteni a lo­earnoi békét, ezt az elvet a középeurópai nemzetekre is alkalmazni kell. A volt magyar nemzetiségek, ha szabad népszavazással dönthetnének sorsuk felett, az utóbbi időben bizonyára annyit tapasztaltak és olyan rossz ta­k pasztalatokat szereztek, hogy' kétségtelenül a magyar államközösség gondola­ta mellett nyilatkoznának meg. Az uj magyar birodalom alapjait azonban / /Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents