Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-09 [036]

/KATONA JÓZSEF EMLÉKTÁBLÁJA A MŰEMLÉKEK FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA ELŐTT. Folytatás 1. / Katona Jő„ ef emléktábláját, amelyet H o r v á t h Géza . , - ojB készített a centenárium alkalmából a Szentkirály utca 23 steámu ház faláfe helyezi ahol a Bánk Bán szerzőja hosszabb ideig lakott. T h a 1 y Kálmán emléktábláját, Reviczky Hugó alkotását a >"* *• ""rr^gstgr utcai felsőkereskedelmi iskola tornet rmenek falába helyezik, amely a* iy^^x'Jtéi regi Gyep utca, a mai Thaly Kálmán utca sarkán áll. P ó s a Lajos szobrát a bizottság javaslatára a Stefánia uton állítják fel"Az olvasó leányok" szobra mellett. A bizottság megtekintette még H ü v 6 s László szobrász műtermében a városliget megalapítójának gróf Batthyány hercegprímás emlékére készülő szobor kismintáját s azt kivitelre elfogadta, A bizottság foglalkozott még a Baross kávéháznak azzal a kérelmevei, hogy ^ nyári helyiséget létesíthessen az előtte lévő kis parkban, ehhez azonban a bizottság nem járult hozzá. Kisebb ügyek volta

1

' még a napirenden, amelyeket rövid ismertetés után szónélkül letárgyalt r> bizottság. /MOT/D, WiQ EZEN A HETEN KIÍRJAK :l VEESENYTAttGYALAST A MAGLODH UTI UJ SZERETETOTTHONRA ^ A belügyminiszter leiratban közölte a fővárossal, hogy a Maglódi uton le-tositendő Horthy Miklós szeretet-otthon egy részének feiípitésérol szóló közgyűlési határozatot jóváhagyja és megengedi, hogy a szeretet-otthonak egyelőre a kórházi része 4,240,830 pengő költség keretén belül felépítess ók, ^z az összeg legnagyobb részben rendelkezésre áll, 760,830 pengő fedezetéről kall csupán gondoskodni, ami az 1931 évi költség vetés kerötében történik meg, A belügyminiszter jóváhagyó leirata kimondja, hogy az épitkeoést egyelőre, csak a tényleg rendelkezésre álló összeg ere jélg szabad keresztülvinni, A leirat a bmutatott épitési tervekre és k öltse; vetésekre > '/ tett ugyan észrevételeket, de ezek olyan termesz:tüek, amelyek az elsősorban kivitelre kerülő munkákat nem érintik. A főváros tanácsa ma a leiratot tudomásul vette, s elrendelte, hogy a főWk,kőműves, vasbeton, ács stb, munkákra a nyilvános versenytárgyalást még ezen a h éten kiiÉ*»- ' j ák. Az uj intézet 500 férőhellyel 1931 augusztusára lesz készen. /MOT/D, TUDOMÁNY. A MAG áAR FILOZÓFIAI TÁRSASÁG pént ken délután közgyűlést tartott, melyen N r. g y József elnökölt, "A filozófia/ és az emberi lélek" cimü érdekes megnyitó beszedőben azt kivánta megvilágítani, hogy mi okozta a filozófiának a mai ember lelkétől való elidegenedését és hogy miként remélhető ennek r jelenségnek megszűnése, Az emberi lélek vágyadból él és tudatos 1 nyünk a vágyódósból születik, A tudásban az e: ibér valcmi olyan érteket talál, aminő

1-: megszerzése hatalmas lelki szükséglet, nélküle nem élhetnénk igazán emberhez méltó életet. A tudás v.égya a végtelenséget, az örökkévaló-.;ágot, a töredékes lét helyett a te jes ejgesz letet hozza el a mi mulandó és véges .lotünkbe. Az ember az örökkévalóra szomjazik. Minden emberi kultúra a feléjs val° vágyódásból ered. A létünk alapit tévő vágyódás Vét módon jelentkezik: az Önállitás /individualizálódás/ és az önátadás /szocialitás/ ösztönében. Amaz az én kiemelésének, emez pedig a más szolgálatának vágya. Ebből az elméletből kiindulva hosszasan fojteg-tte és'vizsgálta az ember és a filozófia viszonyát és előadását azzal fejezte bc

A hogy a mai filozófiával való elégedetlenség az embernek abból a vágyából fakad, hogy riern elégszik meg a valóság egyik felének ismeretével, hanem a lét egészének megismerésére vágyik. Ezért a mai ember nemcsak a régi metafizikával, hanem^az egyoldalú természettudománnyal is elégedetlen. Az -'l.-k érzékeny elmék ma nemcsak a filozófia kríziséről, hanem a tudomány összeomlásáról is szeretnek beszelni. Ez a krizis azonban nem jelent halalt, mert a szel/ lem életeben, mint minden életben, nincsen abszolút pusztulás: minden halki dokló mozz'nat mc llett o<fit zsendülnek az uj élet hajtás

0-:!. /Folyttdsa következik:/ //^/*^