Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-07 [036]

EGYHÁZI HÍREK /Á REFORMÁTUS ZSINAT SZERDAI ÜLESS. F o .1 y t a t á s .2./ A zsinat nagy szótöbbséggel elvetttfee azt, hogy 18 éves egyháztag is kapjon VÁLASZTÓJOGOT. Pongárcz József, a pápai teológia igazgatója szintén a nők választójoga mellett beszélt. P u k y Endre dr., a Képviselőház alelnöke: Huszonnégy éven alul nem adhatunk választójogot, mondja. Tarthatatlan állapot lenne, hogy ugyanakkor, amikor a politikai választói jogosultság kérdésében magasabb korhatárt állapit meg az uj törvény, a református egyház törvényhozása leszállítsa a választói korhatárt. A nők választójogának l3lkes hive, a nők az egyháztársadalmi életben az egészséges, konzervatív haladás oszlopai. /Helyeslés és taps./ B a r t h a László esperes és Tóth Lajos dr. debreceni e- gye

ter.il tanár ugyancsak a legélesebben nyilatkoznak a tizennyolc évesek választói joga ellen. Egyedül E n y e d y Andor dr. miskolci lelkész szólal fel,zajos ellentmondósok flözben amellett, hogy a 18 éves egyháztagok is kapjanak szavazati jogot. A mai ifjúság, mondja, sokkal érettebb,hogysem régi mértékkel mérjük. Ha megadnánk neki a jogot, ez nagyszerű nevelifő hatással is volna, a presbitériumot hatalmazzuk fel, hogy indokolt esetekben ifjúnak Is adhasson választójogot. Benedek Zsolt dr. konvent! tanácsos: A huszonnegyedik életévet és az önjoguságot együttesen kell megkövetelni. A szenvedés es és hosszú vita végén Szentpétori Kun Béla dr. debreceni egyetemi tanár, előadó válaszol nagy izgalmak között a felszólalásokra. Morális és othikai szempontok birták őt arra, hogy 18. éves fiatalembernek és leánynak is kérjen választójogot. Ha komoly vallásos életet él az az ifju, inkább megérdemli, hogy aktive belefolyhassék az egyház életének intézésébe, mint az az idősebb ember, aki esetleg Istenről, hitről semmit sem tud. Nem lehet különbséget tenni férfiak és nők között ugy, hogy a férfiak szabadon gyakorolhassák választójogukat, ha az életkort elérték, a nők pedig csak bizonyos szigorúbb feltételek mellett jussanak hozzá. Fellendülést, virágzást vár az ifjúságnak az egyház falai közé való bebocsáttatás át61. Amikor végül Baltazár D

ezső dr. püspök, egyházi :lnök szavazásra teszi fel a rendkivül érdekes szakaszt,mindenekelőtt a korhatár kérdésében dönt a zsinat. Kiderül, hogy az e gyházi parlament tagjainak körülbelül csak egytized része hajlandó megadni a választójogot a 18 éves egyház tagoknak, k

~ - ÍB a 1 «gh Jenő dr. főgondnokok is* - f k ^Jcöztülc) s igy a huszonnégy éves korhatár kerül a törvénybe. Az idevonatkozó törvényszakasz szórói-szóra ezt mondja: - "A.Z egyházközségben választójoga van - nemre való tekintet nélkül - annak e legalább huszonnégy éves és önjogu, konfirmált egyházt ágnak, aki 1. / birói Ítélettel a választójogtól megfosztva nincs; 2. / aki magát a választójogra érdemetlenné nem tette azzal, hogy gyermekeinek más vallásban való nevelésére reverzálist adott;; 3. / az e gyházi ég iskolai közterhek viselésében törvényszerűen résztvesz; 4. / a törvény életbeléptetése előtt valamelyik egyházközség választói névjegyzékébe fel volt véve, vagy a törvény életboléptetése után, annak ünnepélyes kijelentésével, hogy a református keresztyén hitet vallja és magát az egyházi fegyelemnek aláveti, kéri a választói névjegyzékbe való felvételét. O /folytatása következik/