Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-04 [035]

PÉNTEKEN ESTE KERNSTOCK KÁROLY ELŐADÁST TARTOTT'A COBDEN SZÖVETSÉGBEN. A Magyar Cobden Szövetség szemináriumának előadássorozatának keretében pénteken efcse Kernstock Károly festőművész tartott előadást ezzel a címmel:" Van-e és lehetséges-e kapcsolat a művészetek és a technika között?" . Az előadást nagyszámú hallgatóközönség hallgatta végig,amelynek sorában többek között Szókács Antal, a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, *~ ' Vámbéry Rusztem dr., Hatvány Lajosné báróné, Magyar-Kannheimer Gusztáv, Körmendy-Primm Jenő,Halasi-Fischer Ödön,Szász Zoltán és számosan mások foglaltak helyet. Az előadást Havas Miksa, a Szövetség igazgatója nyitotta meg. Kernstock Károly előadásában azt fejtegette, hogy nincsen olyan művészeti termelés, amely az élettől és az emberi társadalomtól elvonatkoztatva, légüres térben alkotni tudna. Fontos a tökéletes alkotás szempontjából, hogy a művész, mint ember tisztában legyen képességei határértékével" és azon belül törekedjék alkotni.Kis országok, kis művészek, akik a nagyok alkotásait akarják eltörölni, az én-nek és a célkitűzésnek a túlméretezései és törekvésük vége többé -kevésbé tragikus. A célkitűzés helyes felismerésének és a bölcs méretezésnek köszönheti az európai ember" az ázsiai népekkel " szemben mai kiváltságos helyzetét. Európát voltaképpen a görögök tanították meg gondolkozni,'ők mutatták meg az utat a logikai összefüggések rendszeres ^eresése felé, A természet törvényeinek tételezése a legfőbb érdeme az európai kultúrának, amely a természeti erőket elvi alapokon használja fel. A nagyszerü'turbinák, a rotációs gépek, az autók és aeroplánok holt vastömegek volnának, ha az európai emberfaj kutató szelleme nem állapította volna meg a természeti erők törvényszerűségét. Az utóbbi években egyesek a művészetben a mult nagy alkotásainak szemlélete és folytatása helyett a gépek szemléletét és a gépek művészetét ajánlják. Tisztában kell lennünk azzal, hogy annak a kornak a kulturális,szemléleti és művészeti kialakulására, amely végeredményben ezeket a gépeket létrehozta, elsősorban a müvjszeteknek volt döntő hatásuk. A művészet teremtette meg a fantázia szabadságét, azt az atmoszférát, amelyben a gondolkozás szabadon szárnyaihatott és amely nélkül az emberiség nem jutott volna el a természet törvényeinek rendszeres megismeréséhez. Ennek a kornak a bölcsőjénél Dante,Gallilei,Gay-Lussac, Leonardo, da Vinci állottak és ez a kor eredményezte végső kifejlésében a XX. század technikai vívmányait* A gép tehát nem ok, hanem olíozat, amelynek a célja nem az, hogy művészetre lelkesítsen, hanem elsősorban is hasznot hajt

0 jószág a praktikus európai ember kezében. A művészet főt árgyának'továbbra is az embernek, az emberi életnek, az e,bori testinek kelhl maradnia, mert nincs gép, amely szépségben és tökéetességben az emberrel felvehetne a versenyt. Az örök művészi alkotások arra tanítanak, hogy foglaljuk rendszerbe ismereteinket, dolgoz zunk kitart ássál,a kor szelleme, a tárgyilagos megfigyelés, nem pedig a metafizika ,kell, hogy vezesse munkánkat. A művésznek fel kell használnia az ősök megfigyeléseit, • akik az emberről és az életről remekeket alkottak, mert ezeknek a művészeknek a megfigyelései igazak, alkotásaik kivitele tökéletes, eredményeik szépek. ' A gépesztétika hazái a az "Újvilág, Amerika, amelynek művészeti kultúrája nem a. görög művészi gyökerekből hajtott ki, hanem az Ősi azték-indián kultúra leszármazottja és ez az ősi ázsiai eredet, illetve ennek hatása ma is jelentkezik az egyes amerikai művészeknél. Az amerikai hatás voltaképpen a görög rendszer demoralizál ás ában állott. Az Amerikába szakadt kivándorló már nem vesz részt az európai művelődés renaissance j ában, az uj föld, az uj érdekek uj irányt adnak művészi fejlődésének. Az amerikai művész már nem törődik az'elvvel, a gép fénye, sima vonalai uj szépségéérzetet 'fejlesztettek ki benne. Mindamellett az amerikai demoralizál

0 hatás nem volna olyan veszedelmes, mint az e'drópai muzeális 'evelés,amely nem prezentálja ugy a kiváló alkotásokat,hogy lehetűvé tenné a néző' száraára a remekműbe való beleélést.A művészetek iránti érdeklődés szerencsére ma is megvanaz emberekben,mert mindenki érzi a művészi alkotásoknak az í t fejlőcésére val° termékenyítő hatását. Az előadást a kozö...ség terazéssel fogadta. /MOT/KY.