Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-03 [035]
LENGYEL MENYHÉRT É3 A VÍGSZÍNHÁZ. KÖZÖTT BÉKE KÉSZÜL. Lengyel Menyhért - mint arról már megemlékeztünk - keresetetadott be a törvényszékhez a Vígszínház ellen, azt kérve, hogy a törvényszék itéletilag jutt assa vissza jogába az Antónia és a Tájfun előadása feletti rendelkezést. Lengyel Menyhért azzal okolta meg kérését, hogy a Vígszínház hosszú idő óta nem játsza a darabokat, holott a szerződésnek az volna az intenció ja, ( .hogy állandóan müsc ront ártsák a színmüveket. Nyiry 2 oltán dr, törvényszéki bíró ma tartott a perben második tárgyalást,amelye n maga Lengyel Menyhért személyesen is megjelent. Falagyí Róbert, Lengyel ügyvédje felszólalásában hivatkozott a királyi ítélőtábla legutóbb hozott itéle tére,amelyben egy hasonló term szetü ügyből f olyólag Molnár Ferenc javára döntött ugyancsak a Vigszihházzal szemben, a mi precedense szolgálhat a jelen perben is. SxmimínT^nimíaiinmi A ^igszinház jogi képviselője a felperesi érvelés re reflektálva kijelentette, hogy a Vigazinház hajlandó az 193o-31-es szezonban szinrehozni Lengyel darabjait, amelyeknek előadási jegához ragaszkodik* - A színháznak meglévő vagyonához tartozik a két színmű, tehát arról nem mondhat le - hangzott a színház ügyvédjének fejtegetése.'Egyébként a királyi törvényszék szakértelmére bízzuk, hogy milyen időbeli távolságról lehetne beszélni a z előadásra vonatkozóan,-tette még hozzá, - 3 kérem, erre nem vállalkozunk - szólt Itt közbe Nyiry dr„ ER hála letennék még nem voltam színigazgató s igy nem állapíthatom me , mikor kell egy színmüvet előadni.A tárgyalás további sorén Lengyel Meny hért személyesen is felszólalt és kijelentette, hogy amennyibe megfelelő garanciát kap a közel jövőben történő előadásra, hajlandó békés uton végetvetni a pereskedésnek. - Az . ntóniát ly26 u szeptember 12-én, a Tájfunt viszont 1921-ben játszatták Utoljára,-tehát kilenc évvel ezelőtt - hangzott Lengyel Menyhért felszólalása - amiből természetesen súlyos kárododág ért, A darabokat"már többszer előadhattam volna másutt, legutóbb is szó v®It eg,. másik színházban tervezett előadásról, azonban a Vigszinház perrel tiltakozott ez ellen. Erre való tekintettel kérem a törvényszéket, minél közelebbi tárgyalási határnapot tüzzfcn ki, hegy ha békésen nem sikerül az ügyet elintézni, itéletileg jussak nmaaiaa jogaim bii tokába. Nyiry Zoltán dr, a jelenlévő érdekelt felek felszólalása után május elejére tűzött ki ujabb tárgyalási napot, de közölte hengyel Menyhért ügyvédjével és a Vigszinhá' képviselőjével, hogy amennyiben biró előtti egyességet akarnak kötni., egy nappal előbb jelentsék be, s kész a megegyezést irásbafoglalni, Ezzel véget is ért a mai tárgyalás, amely valószínűleg az utolsó is volt./MOT/SY. -—A RÉT/ÉSZ ÜGYNÖKSÉG ZÁRLATI FERT INDÍTOTT A 'TíTJOZÁRFOGÁS" E.^EN, TE VISZ-. SZAVONTA A KÉRELMET. Holnap lesz a bemutatója 71nce Zsigmond és Török Rezső darabjánaki' a Huszárfogás- cimü operettnek. A premier előtt pár nappal a Révész szinházügyatkség zárlati keresetet adott be a törvényszékhez a Fővárosi ^üvészszinház és annak igazgatója, Kabos Gyula ellen azza_- hogy nincs joguk a darabot előadni, mert már régebben ő szerezte meg a szerkőktől az előadá si jog felett; cendelkezést. Ezek alapj'án kérte a Huszárfogágra a zárlat elrendelését és i "zerzői jogbitorlás megállapítását. Mára tü ték ki a zárlat tárgyalását N/lt£ Zoltán, dr. törvényszéki bjró előtt, aho 1 a peres felek képviselői meg xM 3.64Já£M|e|>4k¥G6%*n "'Avgyaláara r.em került noy* 0 A Hévé*y íi^rrr^kmé.f, fürm \ • - -1 evtss-e/or: ea a z*ij. tx t re a. c „z ellenfél lgyvéd.j€ In^umá^TLlvvi t és igy az ügv békésen befejezést nv,rt- " •'• P - kit " /íOT/SY. \ ' l AZ IBóGÉrEK IiSSBMEMÉ3IMJ3M BEVEZETÉSE BEVÁLT A JÁRÁSBÍRÓSÁGON. Az frszagos Ügyvédszövetség budapesti osztál •• a Gerlóczy Endre elnöklete alatt, látogatott osztélygyülést tart ötre, ar.üi avk i -«.«^...Géza ismertet te, hegy az írógépek bevezetése a budapesti központi járásbirósígevx ^;. y ^ ur: .j--t-iín« ».-c^íménnyel járt. Dr e Moldoteányi István,, a központi járásbíróság másodelhö"íce fe« szólalásában örörmel állapította meg,hogy mióta a tárgyalások jegyzőkönyveket írógépekkel írják, a jegyzőkönyvek mennyivel jobban, és a tanúkihallgatások mennyivel precízebbek, szabatosabba k, ami természetesen az i télietekre ls kihatással van. Er. ^ir ó László ügyvezető alelnök terjesztettS^Szután az Ivszágcs Ügyvédszövétség budapesti osztályának választmányi jelentését,melyben igen sok, az ügyvédség érdekében megindított akci°ról számolt be, /MOT/H. DRSZAhns? í Pl/fflf TÍD
