Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-02 [035]

---ZI* TÖRÖK RIA ÜGY /folytatás ö.kiadáshoz/ etil, hogy a közlekedési szabályok megszegésével okezéja volt a szerencsétlenségnek és ezért bűnös a vád szerint emelt bűncselekményben és meg«felelő büntetést érdemel, A védő azt fejt eget te íjsnúungp- felszólal ás dban, hegy védence egyáltalán nem követett el bűncselekményt, az adott körül«» menyek köztt a tőle telhető legnagyobb gondossággal Járt elemért Igyekei minden módon elejét venni annak, hogy emberéletben kát ekozzon. Minden esetre megérdemli, hogy a f enf orgo enyhet ő körülményeket a biréség mérlegelje az Ítélet—hozatalnál. A törvényszék rövid tanácskozás után kihirdette Ítéletét, amely szerint Polevko Mái át bűnösnek mondta ki a gondatlanság által elkKvete t slycs test i sértésé vétségében és az enyhítő szakasz alkalmazásával 3oo p^ngő pénzbüntetésre Ítélte.Minthogy az Ítéletben az ügyész és a vádlott is megnyugodott, az Ítélet nyomban jogerőre emelkedett,/MOT/M. M —-VE'iR WALTER IMRE LÁZ ITASI, NEMZETGYALÁZ ÁS I ÉS KORMÁNYZOSLRTESI BÜNP-RÉBElf A EUalA HELYBENHAGYTA A TÁBLA KÉTÉSFÉLÉVI FEGYHÁZ BÜNTE ÉS RE SZflö ÍTELETET. Veér Valter Imre, aki már a Károlyi-forradalmat megelőző időkben nagyarányú propagandát fejtett ki a köztársasági gondolat mellett és ezt a meg nem engedett tevékenységét a forradalmak alatt fokozottan tovább felytatta, a kom un bukása után , mint ismeretes, eltávozott Magyarországból és Parisban telepe dett meg, ahol a pári3i Köztársaság cimü magyar-és francia nyelvű hetilapban többek köz öt négy cikket irt,amelyek egytőlegyik igen éles és g-alázkodó kifejezéseket és kitételeket tartalmaztak amagyar állameszme, a r-ayvar '^Íróságok és általában a magyar kölntézmények és azok legfőbb vezetői ellen. Valter Veér Imre időközben hazajött Parisból, itt réeztvett 102ô~ban az úgynevezett október i vacsorán,

are lyet az októbristák rendeztek a Károlyi-forradalom emlékezetére. Ezen a vaesorán Veér Imre lázitó tartalmú beszédet mondott főképen a királyság intézménye ellen. Mindezekért a eselekmenyékért előzetes letartóztatásba,majd vizsgálati fogaágba került,és vizsgalati fogságáhak egy részét a szekszárdi állami fogházban töltötte.

Inné- a fogházból e gyizben néhány levelet sikerült kicsempésznie a hirhedt köztarsasági forradalmárnak és ezek a levelek egytől egyik éles hangú ún> izgatást tartalmaztak ugyancsak a magyar királyság eszméje ellen. Székért a bűncselekményekért Walter Veér Imre a budapesti büntetőtövényszék előtt felelt, ahol a Töreky-tanác

s Veér Imrét a királyság intézménye elleni kétrendbeli lázítás vétsége, továbbá többrendbeli nemzetgyalázás és korn*ár.yz*-sértés büntette miatt össztüntetéaül ötévi fegyházbüntetésre & politikai jogainak tizévre szóló felfüggesztésére Ítélte. A rault év december 23-én foglalkozott ezzel az üggyel másodfokon a királyi Ítélőtábla Gad tanxsa. amely a vádlottat a terhére r^tt bűncselekmények miatt összbüntetés :

1 kétesfélévi fegyházra és politikai jogainak tizévre szolóelveaatésére ítélte'. Az ismert politikai bűnüggyel ma foglalkozott ha madfeken a királyi kúria Oswald-tanácsa,amely a'előtt Kvassay Gyula dr, királyi kúriai biro ismertette a nagytömegű periratokat. Az iratok isn-ertetése után Pinkey Ferenc dr, koronaügyészhelyettes tartotta meg vádbeszédét, aki a táblai ítélet súlyostitá? a mellett érvelt, és az e lsőfoku ítélet visszaállítását javasolta.. A védelem részéről Zimmermann G

éza dr. ügyvéd mondott hosszabb beszedet, amelyben serravette a vádpontokat,iszéles

en ismertette Wal ter Veér írre köztársaságpolitikai szereplééé és azt Igyekezet:, bizonyítani,hogy a köztársasági gondolat mellett folyó pmjíimapropaganda voltaképen nem tekinthető bűntettnek,mert ez az agitatóríkus munka a vádlott részéről inkább elmei'? ti jellegű volt. A királyi ku±±a hosszasabb tanácskozás után elutasította a védelem xmsmé és a közvád részéről bejelentett semmiségi pnaszekat és a ki» rályj Ítélőtábla kétésfélévi fegyház tűnte tés re szóló Ítéletét jogerőre emelte. A kúriai itélet megckolását

an Oswald dr. másodelnök rámutatott, hogy a Ved lot t működ és e nem csupán elvont értelmű agitatóríkus tevékenység volt, hanem inkább arra irányult, hogy Nagyarorsz% mai állapotaival szemben a külföldön bizalmatlán/ságot keltsen és a köztársaság gondolatának megval°sáji;tása érdekéten igénybevegye a külföld segítségét. Arravonatkozoan hogy az eltöltött közel huszhónapos vizsgálati fogságbél mennyit lehet a büntetésbe beszámítani, a kúria az elsőfokon eljert büntetőtörvónyszéket bizta meg a határozathozatallal./MOT/Ky.