Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-02 [035]
/A főváros közgyűlése» Folytatás*/ • jellemző> hogy a fővárosban még mindig 5071 pincelakás van, amelyben közel 1(**Ö00. lélek tengeti életét. 112.905 egyszobás lakásban pedig 400. OCC-nél több ember él, Nagyin nag y az ágyrajárók száma is. És hogy mindezek a szomorú adatok mit jelentenek a főváros egészségügyi és kÖzexköle3iségi viszcnyv-aiban, azt gondolkodó embereknek magyarázni is felesleges, A munkanélküliséget megszüntetni létérdekünk. Ezt azonban*, csak ugy és akkor lehet, ha a mai napság példátlanul tnbzódó behozatalt nagt-yoh erősen megszükitené, Nem szegélyre, hanem munkára van 3zükség /élénk helyeslés minden oldalon/, mert a munkás kezemunkája az egyedüli produktív dolog* Kérdezi, ha a munká3 akkor, midőn dclgczlk, minden hatósági k^zeg által megtalálható és véres verejtékkel megszerzett szűkös garasai után keserves adókat kénytelen fizetni, nem számithat-e joggal arra, hogyha önhibáján kivül munkátlanná válik, akkor az állam igyekezzék aegiteni rajta. Tudja, hogy a nyomor nem korlátozódik csak a munkásosztályra, a középrsztály zt'me is nagyi*.n keserves viszonyok között van, a munkásságnak azonban nagyobb tömegei állanak mindennemű megélhetési forrás nélkül. Ostromállapottal, rendőrkarddal, attakokkal ezt a kérdést rnegoldanii, letCrni nem lehet, /Közbekiáltások a jobbo-Idaion: De utóai tüntetésekkel sem»/ Kénytelenek voltak kimenni a munkások az utcárai ptlgári joguk az, ht*gy munkát kérjenek.., mühka helyett azonban rehdőrattakbt kaptak. Pedig lehetne munkát teremteni./jobbról: Pénz kellene hozáát1/ Meggyőződése szerint van pénz is, csakhogy ehhez a pénzhez hibás politika következtében nem lehet idejekorán hozzáférni. Tarthatatlan az a helyzet, hogy a legkiválóbb szakmunkások vannak hosszú hónapok óta kenyér nélkül, családjuk velük együtt • éhezik és munka helyett szórványosan ebédjegyeket kapnak. Legutóbb azt hallotta, hogy még azt a kismérvű segítséget Í3 kcrlátozni kénytelen a főváros, mert nincsen pénz, legközelebb tehát már egy tányér leveshez sem juthat ac napjában egyszer a v z éhező munkás. Nem szabad ezt az akciót beszüntetni, fedezetet kell reá találni, mert az akció beszüntetése az anugy is irtózatos helyzetet még jobban elmérgesitené. Tiz és tízezer ember bolyong éhesen, hajlék nélkül az utcákon. És a vezető pártok bár látják ezt, hetek óta a legnagyobb gcndujuknak a HÉV ügyét tekintik, /Rlpka főpolgármester megszakítja a szónokot azzal, hogy nem tartja loyálisnak, ha napirend előtti felszólalásébari egyes pártokat támad, holott tudja, hogy a válaszadás elől a pártok képviselőivel vannak zárva./ Attól fél, hogy egy rettenetes katasztrófának a legszélén tántorgunk és megnyugtató azonnali intézkedés nélkül a katasztrófa feltartózhatatlanul be fog következni. A szakszervezetek vezetői legutóbb mini szterközi ankéten vettek részt a munkanélküliség kérdésében, kaptak is bi_ zenyos Ígérteket, ezekből azonban, bár azóta hetek multak el, semi meg nem valósult. Arra kéri a polgármestert, rendelje^azonnal a közmunkák kiadását, mert más segvitaég ennek a kérdésnek a megoldására nincsen. A Teleki-téren jártában azt látta, hogy emberek százszámra ödöngenek ott és utolsó rongyaikat kínálják 20-30 fillérért eladásra, de ve-rő még Így sincs, mert pénze senkinek sincs, A maguk szakmájában elsőrendű munkások jártak nála és támogatását kérték arra, hogy igyekezzék őket utca-seprCnek bejuttatni. Eljárt a köztisztasági hallatáinál, ahol azt a választ kapta, hogy annyi a jelentkezés, hogy még a miniszterek által ajánlottakat sem tudják elhelyezni. Betekintést ny^ert az 1250 utcaseprő listájába. És elszörnyedve állapította meg, hogy ma Budapest utcáin ezek között 209 olyan ember van, akinek a képesitése magasabb, fokú, 0 mérnök, 6 v»lt katonatiszt, 12 felsCipariskclát végzett, 2 egyetemet végzett, lr csizmadia, 3h cipész, 41 vasipari munkás, 22 élelmezési iparos, 13 faiparos, S sütőiparos, és Így tovább. És mindezek az emberek nincsenek különleges beosztásban, hanem seprővel a kézben kinn dolgoznak az utcán. Ennél szomorúbb statisztikát a w zt hiszi, még senki sem olvasott fel, és talán ez indokolja a legjobban azt a kérését, hegy a polgármester a lehető legsürgősebben intézkedjék, s Dfc. 3 i p ő c z JenŐ polgármester elismeri a munkanélküliség ügyének fontos és igen súlyos voltát. Megállapítja azonban;, azt is, hogy ez társadalmi kérdés, és nem is csak munkáskérdés, hanem az egész középosztály kérdése, amelynek kiküszöbölésére minden tényezőnek teljes erejével össze kell fogni, A legnagyobb felelősség természetszerűen az államé. Ép a napokban volt megbeszélés a kereskedelemügyi minisztéri^umtan, ah*l mutatkoztak is kereseti lehetőségek, hogy egyebet ne említsek, ónak a megépítésre kerülő két uj híd /Folyt,kör./ JLEVfixIl A
