Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-02 [035]

IRODALOM, AZ IRODALMI SZALONOK 1895^1980-10- A Magyar Francia Irodalmi Társaság szerdán este ülést tartott, melyen F ek ár Gyula elnökölt * Az ttlé sen, ^ melyet a Külügyi Társaság nagy tanács termében tartottak az országházán, szép számú hallgat°ság gyűlt egyhe

/ s De Vienne francia követtel az élén megjelent az egész franciajcövetség is, Az ülésen Robert K u r t z, a budapesti ÉcoleJ Française tanára a francia < - irodalmi szalonokról 1895-1920ig tartott előadást. Előadásában arról beszélt, hogy a jelenlegi ^irodalmi szalonok bizonnyára nem fognak az irodalomtörténetben olyan markáns nyomot hátrahagyni, mint Geoffrin, Deffaud,Necker, es Recamier asszonyok szalohjai. k kiválasztottak hősének szóló kifinomult és felsőbbséges műveltség korának ma már vége van: a napilapok megölték az irodalmi szalonokat.Az írók ma már inkább a szerkesztőségek irodáiban és kávéházakban találkoznak és ugy látszik, hogy legtöbbjük kerüli is a világias összejöveteleket, gyűléseket,ahol mind kevesebb igazán müveit elem jelenik meg. A XIX. század két utolsó évében azonban létezett még néhány elég fontos irodalmi szalon.Ezek befolyása az Irodalomra lényegében véve egy-egy kiváló, urden^as nőnek befolyása az írók egy egész csoportjára, vagy egyes iróra, aki aztán a : '.ÍL:...Í környezetére hat. Mme Raillavet hatása Anatole France- rá, Mme Loynes hatása Jules Lemaitre--re igazolják ezen véleményt. Ily szalonok közé tartozik még d' Auberon asszonyé is, ahol a regi nagy irodalmi szalonok, visszfénye 1895-ben még feltaláiható. Az előadásért r e k á r Gyula elnök mondott köszönetet. /MOT/B. TUDOMÁNY . A MAGYARHONI FÖLDTANI TARSULAT szerdán este a Magyar Tudományegyetem ásványtani tantermében szakülést tartott. Az ülés egyetlen tárgya B e n d a Liszló dr. mérnök, a MÁV. hidrológiai szakértőjének előadása volt, aki a sivatagi és tengerparti éles kavicsok keletkezésének mechanikai és dinamikai törvényeit ismertette előadásában, /M0T/E« rOLITlKA. . —OSÁK KÁROLY ELŐADÁSA A KARTELLEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL, Az Sgységespárt . agrár blokkja ma délután farkasfalvi Farkas Géza elnöklésével ülést tartott, amelyen Csík Károly hosszabb előadásban foglalkozott a kartellek jogi szabályozásának a kérdésével. Az ülésen B u d János, V a s s József ósZsitvay Tibor minis zterek, valamint Darányi Kálmán ós Ángyán Déla államtitkárok is megjelentek. Az előadó ismertette a kartellek keletkezésének körülményei j,majd a karte..lszerü a la Icaiatok történetét és részletesen rámutatott a különböző karte._lek céljaira. Hosszasabban ismertette a gyufatrust sz ervezetét és nemzetközi relációit és meg jegyezte,hogy a Magyarországnak nyújtott gyufa köles ön feltételei a többi államokéhoz viszonyítva aránylag igen előnyösek, .Az előadó azután hangoztatta, hogy leginkább az agrárállamok viselik a kartellek terhét.. Az agrár társadalom szervezetiem, nem tud kartelieket szembeállítani a kartelekkel, tehát tőkeszervezetet a tokeszervezettel. Majd «tait arra, hugy a kartel .ek szabályozására irányuló törekvés éppen olyan régi, mint a kartellek maguké Felfogása szerint rz ukseg van jogi szabályokra a kartelekkel szembea, ezek hatását azonban a gyakorlati életre túlbecsülni nem szabat. Az egyesülési jrg, a kereskedelmi törvény es más törvényeink szintén tartalmaznak olyan Intézkedéseket, amelyek a karfcellekre alkalmazhatók, Judlkaturánkban is vannak egyes haszá nosithato rendelkezések, a tisztességtelen versenyre vonatkozó tf.rvény is alkalmazható^eAen a téren, ^ >A

<

„, . X*MJaJ$Z&JUXaè&&timM vannak tehát jogai az államnak a karte .lekkel szemben> anélkül, ho^y külön kartellt örvényünk volna.Ezen túlmenően mégis szükség van a kartellkérdés törvényes rendezésére. Az előadó ezután részletesen ismertette mindazokat az intézkedéseket, am lyeket az európai és amerikai államok a kartel_ekre v vonatkozólag hoztak. ^ / Folytatása következik:,/