Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-02 [035]

MANDORFF EMIL ÉRDEKES ELŐADÁST TARTOTT A MAGYAR ERTSLIHSEG VÁLSÁGÁRÓL A MAGYAR HOLNAP TÁRSASÁG SZERDA ESTI FOLYTATÓLAGOS ANKÉTJÉN. A Magyar Holnap Társas ág,mint ismeretes - több ülésre terjedő ankétet rendez, amelyen a magyar középosztály válságos helyzetét vitatja meg. Az elopdássorozat keretében, a mai szerda esti vitaülésen ismét F r ü h w i r t h Mátyás országgyűlési képviselő elnökölt és a nagyszámmal megjelent közönség sorában ott voltak a többed között: páter Bíró Jézus társ a.sági rendfőnök, H u n y a d y Ferenc gróf, F i t z Artúr országgyűlési képviselő, F r i s c h Ferenc és B o d o r Antal egyetemi tanárok, Pfis z t e r B r Lajos a Társadalombiztosító Intézet igazgatója és mások. F r ü h w i r t h Mátyás rövid elnöki megnyitója után Ma n d o r f f Emil dr. ügyvéd tartotta meg előadását a magyar értelmiség válságáról. Az előadó rámutatott, hogy az intelligens középosztály vál_ sá^os helyzetének anyagi és szellemi okai vannak. A válságnak az általános gazdasági krízisen v

ivül speciális oka az a körülioény, hogy a középosztály a nemzeti jövedelemből ma jóval kisebb irányban részesedik, mint azelőtt. Az elsőrendű szükségleti cikkek ár? megdrágult, a középosztály tartalékolt vagyona a hadikölcsönökben, az állampapírodban és a tőzsdén jóformán teljesen elpueztult és ennek a társ;'-a Imi osztálynak a sorából került ki mindezeken felül a legtöbb menekült is. Az értelmiség anya/? i színvonalának sülyedése komoly veszedelmeket rejt magában. A családi élet és a gyermek-kérdés problémái elsősorban is itt éreztetik leginkább hatásukat. A bajok fooka - az előadó szorint - az, hogy az egyes flogl'ii

v

ozási ágak nincsenek megszervezőé az érdekközösség ilepján. Ez a szervezkedés mindennél sürgősebb, részben a kollektív vagyon kialakulása végett, részben a fizikai munka és a tőke hasonló alapú szervezkedésének ellensúlyozás ára. Gondoskodni kell - folytatta fejtegetéseit Mandorff Emil dr., -~z intelligencia régi pozíciójának visszaszerzéséről, főként f jövedelmek emelésével, ós különösen pedig a hadikölcsonök valorizálása révén. Az intelligencia válsága ak - a gazdasági javak hiánya mellett - egyik jelentős oka, hogy az értelmiség tudása inkább csak az általános műveltség területen mozog, nem szakképzettség és a szellemi munkás indivuduális kiképzése úgyszólván teljesen hiányzik. A válságot az értelmiség kategóriái között talán a köztisztviselői kar érzi a leginkább. A köztisztviselői kar súlyos helyzetét - az előadó felfogása értelmében - nem kismértékben okozza az a körülmeny, hogy ez az ért ikes és reprezentatív társadalmi réteg csaknem minden tekintetben a mindenkori politika:' hatalomtól függ. Ehez képest az állásokat nem a rátermettség alapján, hanem protekció es pártszempontok szerint töltik be. Az illetmények terén szélsőséges túlzásod tapasztalhatók, sem a létminimum, sem a maximális fizetés nincsen megállapítva. A protekció nélküli egyén törekvésének kilátás t a lans ága kiöli az egyéni unbiciót, amelyet násoldalról'a titkos minősítések, a titkos jutalmazások rendszere la veszélyeztet. Mindezeken a bajokon a szolgalati pragmatika megalkotása segithet, amely egyre-., zt a leggazdaságosabban határozná meg a tisztviselők összes létszámát ós az állások dotációját, másrészt pedig az egységes illetményrendszer megtel* remtésével egyetlen státusba foglalná az egész tisztviselői kart, güggetlenitené a köztsiztviselőket a politikai hatálomtól, megfelelő szakvizsga let .'teléhez kötné a kinevezéseket és az állások elnyerésénél kizárólag az egyéni rátermettséget és a szakképzettséget venné figyelembe. Meg kellene állapítania ezenkivül a közszolgálati pragmatikának a létminimumot de a fizetési maximumot is, azzal a szigorúan megtartandó k-kötéssel,hogy közpénztárból senkise vehessen fel többféle cimen fizetést. A magánalkalmazásban lévő szellemi munkások válságos helyzetén ugyancsak az egységes szolgálati pragmatika megalkotása javithat, Alapelvnek kell lennie - az előadó nézete szerint - annak az Ívnek, hogy minden vállalkozásban egyképen fontos szerepet tölt be a tőke és a munka. A magántisztviselők munkaviszonyaira is meg kellene állapítani a létminimumot, szigorúan rendezni a munkaJrdő kérdését és a magánalkrlmazott 3zám ra intézményesen kellene biztosítani a nyári szabadság-időt, /Folytatása következik/