Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-14 [035]

/ A.KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. 11 f oly tat ás./ ^ tr

^iJ^^

J " Lázár Ferenc'ezután a Budapest utcáin egyre gyakrabban észlelhető szomorú jelenségre, a gyermekek ós a fiatalkorúak koldulására hivta fel a polgármester és a rendőrfőkapitány figyelmét. Utána Peyer Károly a gyári kizárások folytán előállott munkásnyomor ügyet hozta szőnyegre .Felháborit6 tény'J^hogy ipari vállalataink rengeteg külföldit alkalmaznak,még pedig nemcsak mérnököket,hanem munkafelügyelőket,sőt szakmunkásokat ls* oly horribilis fizetésekkel, amelyek szinte példátlanok. Az ilyen ^elj árasnak az eredménye volt az, hogy a Ganz gyárban már hetek óta sztrájkolni kénytelen ezer ember és most azt látjuk, hogy" ahelyett, hogy a helyzetet letompítani igyekeznének, ujabb 4-5 ezer munkás kizárására^ készülnek ^pusztán azért, hogy ezzel a sztrájkolókat munkára kényszerítsék. A munkásokat olyan ^érrendszerbe akarják b

e

les zori tani, amelynél soha ellenőrizni nem tudják,hogy mit keresnek. Magyar mérnökök utcát sepernek, aj_dilföldiek pedig 2,500-3000 pengős havi jövedelmet vesznek fel. Kérdi a főkapitányhelyettest hány külföldi mérnök ósjiunkavezető van a budapesti gyárakban alkalmazva,akik mindannyiSfivflélkUlözhetetlenek kaptak engedélyt munka-vállalásra. A magyar mérnökök ha nem akarnak utcát seperni,vagy villamost vezatni,akkor külföldre szorulnak, itthon pedig csehek és németek egész serege özönli el az országot ós veszi el a munkaalkalmat. Nagyatádon van egy szövőgyári munkavezető,aki disznó magyarokStC nevezte a munkásokat és midőn nemzetgyalázásért feljelentették,kis pénzbüntetéssel úszta meg a dolgot és a port a feljelentőkön vérték el.Oly kérdések ezek,amelyen a legenorgikusabb módon kell 3egiteni.Talán az lenne a legcélravezetőbb^ha a rendőrség megtagadná az idegen munkavállalók itt tartózkodási engedélyét ./Folyt .köv./ HÍREK. I KONGRESSZUST RENDEZNEK A TANYAI TAHITOK. Az Állami Tanitók országos Egyesületébe tömörült tanyai tanítok hétfőn délelőtt a tanítók Ferencz József házában értekezletet tartottak,amelyen elhat ár ózták, hogy megalakitják az egyesület tanyai tanítói osztályát. Az értekezleten az egye sülét képviseletében G a 1 1 a Énre, Berkényi Kálmán ós vitéz C s o r b a Ödön jelentek meg és ott volt a Közigazgatási Intézet kiküldöttje H é d e y László is. Az egyesület célja a tanyai kérdés megismerté.-.e, a tanyavilág népének szociálpolitikai fejlesztése, ajtanyai kérdéssel foglalkoz intézetekkel való kapcsolat megteremtése, a tanyai tanitók érdekeinek védelme és az állami tanyai tanitók köreben az ország érdekében való közszellem kialakitása. Az osztály elnökéve B o é r Antal csongrádi igazgató-tanitót,alelnökokké pedig Fodor Zsigmond és C z é k u s Frigyes tani tokát választották. Titkár Fodor Géza lett. Elhatározták azt is, hogy a tanyai tanítókat még ebben az évben Csongrád-bokrosparton tartandó kongresszusra összehivják./MOT/B. ^—>