Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-02 [035]

SEBESTYÉN KÁROLY SZÉKFOGLALÓJA A KISFALUDY TÁRSASÁGBAN. A Kisfaludy Társaság szerda délutáni Éelolvasó ülésébek különös jelentóséget adott a Rákosi Jenő helyére ' • beválasztott uj tag: Sebe styén Károly székfoglalója, amelyen kivul N é me t h y Géza r. tag ésEörinczy <§yörgy olvastak még fel. Ber z eviczy Albert elnök nyitotta meg a délután 5 órakor késdodö . ülést, amelyre előkelő közönség gyűlt egybe az Akadémia kistermében. Ott voltak többek között Hegedűs Lóránt, ifj. Hegedűs Sándor, Hevesi Sándor, Csathó Kálmán, Beregi Oszkár, Babits Mihály, Gál Gyula, M&rkus Emília, Szász Károly, Vojnovich Géza, Kozma Andor, Kéky Lajos, Sajó Sándor és még mások részben tagok, részben érdeklődök. A megnyitás után Sebestyén Karoly nyomban megkezdte felolvasását amely Rákosi Jenőről sz ólt, s amelyben kegyeletes hódolattal emlékezett meg a legnagyobb magyar újságíróról, aki egész ember, egész ferfiu volt. Rákosi Jenő - mondta többek k&ött Sebestyén Károly - h«gy uj lehessen, elővette a regieket- magánszorgalomból pótolta hiányos ismereteit a görögből, latinból, ezenfelül megtanulta a nagy nyugati nyelveket, s ezzel együtt az irodalmat is. Ilyen készséggel csak az egészen nagyok, Csokonai Wörösmarty, Petőfi, Arany indultak útnak. Huszonnegyéves korában aratta első drámai sikerét az * Aesopus-ával megnyerte az első csatát. Amit a dráma terén alkotott kitöltené egy ho ss zuranyult és gazdag életetj T.e számára a drámairás csak pihenő őrá* kedves időtöltése volt, egyéb területeken * is munkálkodni kezdet. u% - Aki Rákosi Jenő lángelméje tűzvarázsának körében elt, az óhatatlanul megtelt a Mester eszméinek es eszményeinek tiszteletével - hangotott tovább az értekezés. - A szinpad nagy romantikusa voltaképen romantikus maradt a politik -ban is, noha meg volt az érzéke a gyakorlat követelései és szüksége, iránt is. Benne a magyar imperializmusnak nagyszerű gondolata éget^és világfotott^a harmincmillió magyar ábrándja egy boldog, gazdag, befexe egységes, kifelé hatalmas nemzet idealizált képében* \ * . Nemcsak kikristályosodott, hanem gyakorlati érvényűvé is edződött benne atyja-fiának es bizalmas jó barátjának Beöthy Zsoltnak kettős jelszava: európai és magyar. Miit minden magasra emelkdett szünetlenül tevékeny sokfele elfoglalt ember ő is keresztező pontja volt a legkülönböző szociológiai ^köröknek. Volt ujságiró es újságkiadó, drámaszerző és nz_nházigazgató , törvényhozó és akadémikus: sok tűzhelyet nevezhetett s magáénak, sok jeles^férfiut kartársának es barátjának. A Kisfaludy ,T ár sas ág huszonhét éves korában választotta tagjai sorába és 1920 októberében valóságos monumentális arányokban fejezte ki hódolatát Pkkor amikor Rákosi Jenő tiszteletére urszágos ünnepséget rendezett. Elo na ,gyjat még aligha rajongta körül ugy a magyarság, mint ezekben a napokban Rákosi Jenőt. A továbbiakban Sebestyen Károly Rákosi Jenő munka s-ágának későbbi produktumairól beszelt majd azzal végezte nagyon szépen megirt és költői szépségekben bővelkedő megemlékezését, hogy nem merné eldönteni melyik jelent nagyebb magas ztalást'a két megállapítás közül: Rákosi Jenő nagy ember volt;-Rákosi Jenő ember volt. Hosszantartó taps követte a befejező szavakat, amelyek után Sebestyén Károly belekezdett szeles koncepciójú ós alapos elmélyedéssel megirt esszéjének felolvasásába, amely tulajdonképen székfoglalója volt s amelynek cime: Gondolatok a tragikumról.Az irodalomban állandóan jelentkező tragikumét vette bonckés alá és felvetette azt a kérdést.vajjon azonos e a tragikus költészetnek és a pesszimisztikus világfelfogásnak hitvallása az életről? Más szóval okvetlenül pesszimista-e minden tragikus költó. A tragédia a legtöbb esetben hősi, de meddő küzdelmek után megsemmisíti az eletet, És mégis vannak teoretikusok, akik egyenesen optimista szemmel nézik a tragédiát, mert benne egy felsőbbrendű erkölcsi ideál meg valósulásat kös zönti* Hegel szerint a tragédia arra tör, hogy erkö esi világrend örök egységet helyfeállitsa azzal, hogy megsemmisíti az egyént, aki a vi lágremd egyensúlyát merész volt megbolygatni. A többi fi1 lozófusok más és másképen magyarázzák a kérdést, amelyekre Sebestyén példáf kat sorolt fel, majd azt fejtegette, hogy az, igazság és értelem a költé^ szetben van, és nem az életben, /F lytatása következik:/