Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-09 [035]
FŐVÁROS . §§AZ EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT A KÖVETKEZEK KÖZLÉSÉRE KERTÉ FEL A MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓT : " Az Egységes Községi Polgári párt ma délelőtt üdvözölte R I p k a Ferenc főpolgármestert kitüntetése alkalmából. A főpolgármesternek K 0 z m a Jenő üdvözlőbeszédére adott válaszátjaa esti lapok téves" beállításban közölték. A főpolgármester ugyanis nem beszélt országos munkaalkalmak teremtéséről,- ellenben beszámolt arról, miszerint Bethlen *stván minisz-!terelnek ma délelőtt magánoz hivatta őt, hogy meghallgassa azon javaslatát, melyek a fővárosi munkanélküliség enyhítését célozzák, -*»• főpolgármester B e c s e y Antallal, az Egységes Községi Polgári Párt alelnökével kereste fel a miniszterelnököt, aki elé részletesen memorandumot is terjesztett, amely felöleli mindazon munkaalkalmakat, melyek a legrövidebb időn belül megvalósíthatók és alkalmasak arra, hogy a vállalkozókat és munkásokat kenyérhez juttassák. így különösen rámutatott a főpolgármester előterjesztésében a főváros és üzemeinek költségvetésében fedezettel rendelkező azon közmunkákra, melyeknek kiadása adminisztratív szempontból késik, - továbbá az állani közmunkák gyors kiadásának lehetőségeire. A miniszterelnök érdeklődéssel hallgatta meg az előterjesztést ós azonnal megadta helyettesének, V a s s József népjóléti miniszternek a megbízást arra nézve, hogy a szóQanforgó javaslatot mór a pénteki ninisztertanáeso'.n-tárgyalti ssa le us az adminisztratív nehézségek soronkivüll elhárításával a közmunkák azonnali kiadása érdekében a szükséges Intézkedéseket tegye meg. * /MOT/B. HÍREK. DR.HANS SIMONS ELŐADÁSA A PÁNEUROPA-UNIO ÉS A MAGYAR BEKEEGYESÜLET EGYÜTTES ÜLÉSEN. Lukács G yörgy elnöki megnyitójóban üdvözölte a budapesti német követség részéről megjelent dr. Benzler ügyvivőt, majd az illusztris előadót, dr. Hans Sinonst, Közóp-Pouerónia kormány elnökét, á* berlini Hoch schule für Politik rektorát, atyjának, a nagy politkusnnk és jogásznak méltó fiát. Ezután Lukács György az internacionalizmus és nacionalizmus viszonyát fejtegette és a nemzetek közti megértés és szolidaritás mellett tört lánd zsát. Ezután az előadónak adta át a sz ü t, akér a következőket mondta s - Európáról beszélni rcndkivül nehéz dolog, mert erről tulajdonképpen oly keveset lehet mondani, mint amilyen sokat Deszélnek róla, Európa a hagyománynak szellemi tartalmaként létezik ós .< " : * fierjnáll, mint földrajzi fogalom, de sem gazdasági, sem politikai egységet nem képez. Nem annyira saját erői döntőek, mint inkább az Idegen erők, melyek Európát határolják és korlátozzák. Ebben pedig egy Igen nagy veszély rejlik, mert az európai öntudat, mint másokkal szembeni ellenséges érzület fejlődik ki és nem mint önérzet, Ez áll különösen az Amerikai Egyesült Államokkal szemben,amelynek gazdasági bősége, a megingathatatlan gazdasági rendnek ebből származó biztonsága, amik Európára nézve nemcsak naábitó, hanem izgató látvánvt nyújtanak és pedig annál inklS&b, mivel Amerika nemcsak hatalmi politikájával, hanem ideológiai szempontból is érvényesül és fel3Őbbségét szellemileg is rá akarja erőszakolni Európára, Ez a kettős hatás a háború óta politikai téren minden alkalommal újra jelentkez&fet, utoljára a flottakonferenciánál, előzőleg a Kellog-paktum keletkezésénél és mindenekelőtt Amerika magatartásában a Sépszövetséggel szemben. - Hasonló elzárkózások - melyekkel szénben Európa inkább szenvedő, mint cselekvő szerepet játszik, - mutatkoznak Ahgliváal , "a gyarmatokkal ós különösképpen Oroszországgal való viszonylatban is. Ennek folytán az önjg&gára utalt Európa csak nehezen ós a szükség hatása alatt törekszik az egyesülésre. Annak ellenére, hogy egysége mindenekelőtt abban áll. amit a háború és a háború következményeképpen el kell viselnie, éppen ebben mutatkoznak pozitív erők és értékek,melyeket egészben véve küzdelembe állithat, dacára a csaknem minden egyes államban uralkod 0 gazdasági és alkotmánypo-, , • • OBSZÁQÖS LEVÉLTÁR * "*•• ' fc /* lfí.-'-W " * K szekció ' ITT'
