Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-09 [035]

/ Az Intelligencia válságáról rend'-zott nnkót záróelőadósa, Folytat ás , / W a n k G Gusztáv azt hangoztatta> hogy a kö2e osztály szervezkedésében feltétlenül szükség van a fiatalság lendítő eredére, másrészről arra mutatott rá, hogy éopen a középosztály érd kében a falvakban az -letet bifctosabbá, szebbé, kulturáltabbá kell tenni és általában közelebb kell hozni a magyar falut a városokhoz., ¥ Ezután általános figyelem közepette P^ter B i r ó Ferenc JÉzustársa • sági atya, a Jezsuitarend budapesti rendházának főnöke szolalt fel, aki nagy gazdasági tudásról, rendkivül széles látókörről tanúskodó beszédében főként azt hangoztatta, hogy a magyar értelmiség egyik legnagyobb baja, hogy nem tudott a különböző foglalkozási igáknak megfelelően különböző jellegű középosztályokra tagozódni. A középosztály voltaképen tisztára a lateiner elemkuől áll, és hiányzik az agrárközéposztály, az indusztriális középosztály és merkaitil magyar középosztály. A lateiner sem a gazda, sem az iparos, sem a ker skedo elemekhez nem találta meg az utato Ha Széchenyi István ma végggmenne a főváros utcáin , - folytatta érdekeks fejtégetéseit az ösg: jezsuit főnök, - bizonyára me^i epedne a szive és felkiáltanak " Én nem ezt akartam?" Mert ha sorra kérdezné, hogy ez a bank, az a palota, amaz a nagykereskedés, vagy emez a gyár kié, - elszomorító és gondolkodásra késztető válaszokat kapna. Széchenyinek ugyanis a magyar középosztály megerősitése volt egyik sarkalatos programmja, és ez a középosztály az elmúlt . -A li évszázadban nemhogy aagerősöd ifitt volna, hanem különösen anyagilag egyenesen a tönk szélére jutott. De nemcsak a lateiner középosztály^ sinylődik a legsúlyosabb válsá ban, hanem a tősgyökeres mggyar agárelem is. rendkivül súlyos helyzetben ól* Fokozza a bajokat, hegy a termelés a legnagyobb mértékben szervezetlen, és igy évről - évre meg kell érnünk azt az elképesztő jelenséget, hogy Magyar országon az egész télen keresztül importált gyümölcsöt élvez a városi lakosé ság. A gyümölcs szállításához kosarakra van szükség, a kosár elkészitéséhez kedig fűzfavesszőre. És ezt a fűzfavesszőt, amely oly bőségesen megterem a Duna ós a Tisza medencéjében, és sürü rekettyéibe&hen, külföldről importáljuk,, Vagy például a Magyarországon termelt selyem szakértők állitása szerint világviszonylatban is a legelsőrendüek közé tartozik és ehhez semmi ms nem kell, mint eperfa. Eperfát pedig nemhogy ujat ültetnének, hanem a meglé-vőt. is kipusztulni hagyják „Ez csak jiéhány példa arra, hogy mennyire rendszertelen és meg szervezetlen a magyar termelés, mig ezzel szemben a közveti tőkere skede lem milliárdokat vág zsebre, holott ebből a pénzből a magyar középosztályhoz tartozó családok ezrei és ezrei élhetnének meg gondtalanul•» Itt van a 12-ik óra - fejezte be szavalt lelkesült emelkedettséggel az ősz főpap,- hogy a magyar értelmiség szervezkedjék, a gazdasági pályákra lépjen és visszahódítsa mindazt az anyagi jót, ami.- ebben az országban jogosan megilleti c

Hiszen, ha a történelmet átlapozzuk, reményt és vigaszt találunk arra, hogy a magyar igenis ért a kereskedelemhez és az iparhoz is, mert pl. tudjuk, hogy a régi magyar főurak : a Hunyadiak, a Bethlenek, a Thökölyek, a maguk idejében es a maguk eszközeivel hatalmas kereskedelmet intéztek és űztek, koruknak zseniális üzletemberei voltak.. Az intelligenciának tömegesen kell a gazdasági pályákra tódulnia, hogy igy függetlenítse magát, anyagilag megerősödjék, mert a régi Nagy-Magyarórazág boldogságát,megelégedettséget és határait csak ezen az uton vivhatjuk visszal, Hosszantartó, meg-meguÜE_I ó taps, lelkes él jenzé s ki s^rte a kipirult arcú szerzetes lelkesedéstől átitatott szavait, majd Nyékhegyi István, L a d I e r Géza hozzászólásai után R a $ n 1 s Ferenc, az OTI igazgatója, az ankét első előadója és egyik megszervezője foglalta össze a tanács. kozások eredményét. A záróülés... Frühwirth Mátyás elnök szavaival f este 9 órakor ért véget ./MOT/KY. r