Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-08 [035]

BESZÁMOLÓ A NÉPSZÖVETSÉGI LIGÁK UNIÓJÁNAK BRÜSSZELBEN TARTOTT ÜLÉSEIRŐL. A Magyar Népszövetségi Egyesületek Szövetsége kedden délután a Külügyi Társas ág'nagytermében ülést tartott, amelyen Pékár Gyula ny. miniszter elnökölt. Az ülésen előkelő közönség vett részt, amelynek sorában megjelentek: Esterházy Móricné grófné, Szegedy-Maszák Aladnrné, Rosenberg Auguszta, Belházy Sándorné , Vámbőry Mélanie, Eöttevényi Olivér ny. főispán, Zichy Ernő gróf, Kisparti János, kegyesrendi főgimnáziumi igazgató, Horváth Jenő egyetemi magántanár, Póka-Pivny Béla, Olay Ferenc dr. miniszteri osztálytanácsos, Zelovich László külügyminiszteri titkár,vitéz dr. Nagy Iván kir. tanfelügyelő és mások. Az ülésen az elnöklő Pékár Gyula tartott beszámolót a Népsz9vetségi Ligák Nemzetközi Uniójának február 22-ike és 24-ike között Brüsszelben tartott tanácsüléseiről és bizottsági tanácskozásairól, A részletes beszámolóhoz Eöttevényi Olivér és még többen szóltak hozzá, /MOT/KY. BALTAZÁR DEZSŐ DR .ELŐADÁST TARTOTT A COBDEN SZÖVETSÉGBEN A DEMOKRÁCIÁRÓL ES A LIBERALIZMUSRÓL. Nagy és előkelő közönség előtt tartotta meg kedden este Baltazár De cső dr. református püspök előadását a Magyar Cobden Szövetség szemináriumában,"A. demokrácia és liberalizmus " címmel. Az előadót Hal-isi -Fischőr Ödön szövetségi elnök üdvözölte, mint Krisztus főpapját és a humanizmus hivőjét.aki az erkölcsnek'az evangéliumi jelentőségén tul társadalmi jelentőséget • tulajdonit . A nagy nemzeti válságban Baltazár Dezső egyike ^azoknak - úgymond - akik gondolatokat tudnak ter melni és gondolatokat tudnak közönségükből kiváltani. Baltazár az igazságot keresI,hajlékony értelemmel, de hajlithatatlan akarattal küzd a magyqr ság érdekeiért itthon és a külföldön. Nagy taps köszöntötte az emelvényre lépő Baltazár püspököt, aki előadása során többek között ezeket mondotta : Olyan időket élünk -úgymond - , amikor a társadalmi nyomor a realitás drasztikumával ver fejbe mindenkit. Evek óta kérdezgetik,mikor tér a magyar társadalom jobb belátásra. A válasza erre ma is az, hogy a jobb belátáshoz'annál közelebb jutunk, minél több ember érzi a saját jgőrén a szenvedést^Régi igazság, hogy a maga kárán tanul a nagyur. Hogy ma rengeteg kár van, azt bizonyítani sen kell és ebben a kártömegben aahyi tanulási al kalom kinálkozik, hogy valósággal behálózza a magyar életet, a nyomorúság házitanitóinak millióival. - A külpolitikai terrénumot elveszítettük - folytatta szavalt a püspök -, hivatalps tekintetbevételünk szinte a nullfokra szállott alá.Atz emberi műveltség mai foka mellett halálra itéli magát az a'nemzet, amely kirekeszti magát az államok egymásközötti ozolidaritásából. Az embereknek és államoknak egymáshoz való szolidaritása - felfogása szerint - azokban a jogszabályokban leli biztositékát, amelyeket liberalizmus és demokrácia gyűjtőnevek alá foglalt összo o tudományos meghatározás. - A liberalizmus előbb volt,, mint a demokrácia, mert a szabadság előbb volt, mint a nép.Már Ijten megadta a legelső embernek a j

ö és rossz közötti választás szabadságát.0sak a szabadság mellett lehet erkölcsi felelősség és csak erkölcsi felelősség mellett lehet emberi méltóság. Akik az egyénnek, vagy a tömegnek a szabadságát gátolják, voltaképpen az Isten törvényét tapodják meg. Szabadság nélkül rabszolgarőkkel lehet égig emelkedő gúlákat építeni, de az élet szántóföldjét boldogságtermövé tenni esak szabad emberek , szabad erőkifejtésével lehet, A világ évezredek során juf tott el annak az értékélésére, hogy a szabadság nemcsak azért egyetemes, mert minden embernek joga van hozzá, hanem azért is, mert az egyetemes jó / kialakításának legfőbb eszköze; Az egyik embor szabadságát csak a másik ember szabadsága korlátozhatja. Ez az elv nyer kifejezést a demokráciában, ha a demokrácia a maga nemes fogalmi tartalmának megfelel, / Folytatása következik, /