Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-07 [035]

EGYHÁZI HÍREK. RAVASZ PÜSPÖK NAGY* BESZÉDE A MáGYAR KERDES MEGOLDÁSÁRÓL. A Protestáns Irodalni Társaság Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón. Hajdúszoboszló, április 6. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság egyházi elnöke, Ravasz László dr. református püspök szombaton este Hajdúböszörményben, vasárnap délután Hajdúszoboszlón résztvett á társaság ünnepségein. Kíséretében voltak: Á p r i 1 y Lajos a költő, Török Pál dr,, a társaság főtitkára ós C s e k e y Sándor dr. budapesti teológiai tanár. A hajdúböszörményi állomáson többszázan várták a püspököt, Somossy Béla dr. polgármester után, a Fiukálvineum épülete előtt Kiss Ferenc dr. egyetemi tanár, az irodalmi estélyen Köblös Samuné és Tarnóczy Jolán a MÁNSZ nevében, majd Ujvárossy Lajos dr. kormányfőtanácsos, Benkő Géza dr, Ha-jduvármegye tisztifőügyésze és Bakóczy Endre református lelkész köszöntötték Ravasz Lászlót, aki a magyar történelem nagy fordulatalről beszélt. "Sorsdöntő jelenség, mondotta Ravasz püspök, hogyan tudta Magyarország összegyeztetni Nyugatot a Kelettel, ezen az ütközőponton, határvonalon a régóazek ugyanolyan leleteket találnak, mint a kínai falnál, vagy Norvégiában. Mohács után megszűnt mindaz, ami összekötőerő voltig a királyság inspirálóereje, igy jutottunk az északnyugati germár^közösség áramlataiba. A protestantizmusból alakult ki a modern Európa, demokrácia, parlamentarizmus, népjogok, s a nemzeti modern Magyarország vezetői jórészének lelkialkata is ebből fejlődött, Uj orientáció kell, bele kell kapcsolódnunk a Nyugatba, hogy ennek dacára magyarok maradjunk, A radikalizmus túlzásaitól óvakodnunk kell, mert a régi alapgondolatok a nemzet minőségét etikaibbá tették, idealizmus és •• szenttéformáló akarat volt bennük". Az a veszély fenyegeti a magyar lelket, hogy elveszti Istenét és magyarságát. Legyen akármilyen radikális valaki, ez nem akadályozhatja meg abban, hogy magyarabtykeresztyénebb legyen, mint volt," A püspök beszéde után Á p r i 1 y Lajos verseiből mutatott be néhányat, Török Pál dr,, a Társaság főtitkára Bethlen Gáborról, mint a magyar egység politikusáról adott elő. Vasárnap délelőtt R a v a s z László a böszörményi ótemplomban, Csekey Sándor teológiai tanár az újtemplomban prédikált » Délután az egész társaság Hajdúszoboszlóra utazott át, itt a vasútállomáson D e m j én Ferenc lelkész, a református presbitérium élén és Márton Gábor dr. polgármester köszöntötték. A református iskola emeleti disztermében tartott ünnepségek a sfeoboszlói egyesitett énekkarok által előadott Hiszekegy nyitotta meg, B é 1 t ek y Lajos református lelkész bevezetőbeszédet mondott, majd Ravasz László dr, lépett a pódiumra, Ezekot mondotta: - A súlypont problémája nem az Eiffel-toronyban van legtökéletesebben megoldva, mond j ák, hanem a buzakalászban^ az óriási sulyu búzakalász csodálatos biztonsággal áll a hosszú, törékeny szár tetején és ha az Eiffel-tornyot megfordítanák, s csúcsára állitanák, az som volna olyan csodálatos egyensúly-művészet, mint aminőt a búzakalász mutat... Legerősebb dolog a lélek, aranyhegyek milliói egy parányi lelket teremteni nem tudnak, de^a lélek tud aranyhegyeket teremteni. Szuronyok milliói nem tudnak lelket előhivni, de lélek teremtett hadseregeket, s a bus tórogatóhang, hogy Kossuth Lajos azt üzente, olyan erőket hívott elő a magyar földből, hogy ezek felett csak a legnagyobb birodalmak egyike, az orosz tudott győzni. Bem tábornok azt mondotta hadügyminiszterének: Vagy hadsereget küldjenek neki vagy Petőfi Sándort küldjék el, hogy éneket énekeljen a katonáknak. Az ének lávája, amint rázuhog a szivre, egy uj világot formál és a teremtés igéi harsognak benne.1 ~ Egy nép nem akkor nagy, ha sok tagja van, ha nagy hadserege I van, ha gazdag, ha szerencsé^ - egy nép akkor nagy, ha a lelke nagy, igaz, erős, fényes, tüzes ós csodálatos. Ez az az igazság, amelyet má nevezhetünk ' magyar evangéliumnak, mert ezt az igazságot Isten nekünk üzeni, mert nincs ma a világon szegényebb, szomorúbb, gyászosabb és le gázoltabb nép, mint a magyar. Útszélre van dobva, körülötte égig érnek a tilalomfák,'a történelem /Folyt ,köv./