Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-01 [035]

H IRSK . / Ipartestületek és kereskedő érdekképviseletek ankétja. Folytatás.1 Ke llner Albert a grafikusok kéotiiselője a fővárosi tör vény jav slattal foglalkozott és azt indítvány ózta,hogy a felsőháznak minden a keres kedvelem és az ipar iránt érdeklődő tagját szólitsák fel a fővárosi törvény, javaslat visszaküldésére. A javaslar*\i£ya.nis hiba csúszott bele, mert az nem az érdekképviseletek, hanem a bizottság maga küld be tajSfkat a közgyűlésbe . Az inditványt elfogadták, & Gábor Gyula a bádogosipartesület képviselője a társadalombiztosító ügyeivel foglalkozott. Kifogásolta, hogy olyan tisztviselői vannak az iiir* tézetnek, akiknek nincs megfelelő képzettségük és állásba helyezésükért politikai érdemeket honoráltak. A Társadalombiztosító olyanmagas kamat .y~ kat szed, amiért az országban bárki mást becsuknának. Az iparosuk nem tudják fizetni a tagdíjjáruiékokat, még akkor sem, ha egy pohár sörrel kevesebbet isznak, különben italra már* nem jut, maholnap kenyérre sem. Ahelyett, hogy a kisipari hitel rendelkezésére bocsátották volna az aggkori biztositás tartalékait, a törvény kifejezett rendelkezése ellenére inproduktiv célokra, használták azt fel, ugy hogy a Társadalombiztosító szanálására most már

0

^ milli

0 kölcsönt akarnak felvenne*. Kálmán Andor arra mutatott rá, hogy a társadalombiztosító* hibáit mindenki i meri, csak az a bizottság nem, amely efelől ánkétezik.Felelőssége tudatában,mint a MABI igazgatósági tagja állit ja, hogy a biztositó intéettek nem a munkások *•..*. --•:..> : ;>i •*'.,•:•" egzisztenciáját biztosítják. 18 autót tartanak a különböző alelnökök, viszont egyeseknek még a villamospenzéról sem gondoskodnak. / Folytatása következik. / POLITIKA. §§JtZ AGRÁR BLOKK irRTEKEZEETE; Az Agrárblokk ma délutáni** értekezletén K r u dy Ferenc élénk tetszéssel fogaoott előadást tartiytt a gazdasági közigazgatás feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a modern közgazdaság nem annyira jogszolgáltatás már, hanem szervező tevékenység. A köziga ugatásnak nem az a célja, hogy az egyéni vállalkozást helyettesítse, hanem hogy olyan jogi keretedet és szer vizeteket létesítsen,amelyek abba a helyzetbe hozzák az egyént, hogy az a nemzeti termelés céljaiba a legeredményesebben tudjwn beleilleszkedni. A* tervszerű ter elés rendszerét a demokratikus Amerika is csak ugy tudta biztosítani, hogy igen erélyesen nyúlt bele az egyéni termelés feltétéleibe,Bi- zonyitja ezt a magas sütőértékü manttoba buza,amely nem a természet véletlen ajándéka, hanem több évtizedes nemesités és kitermelés eredménye* A magyar buza érvényesülése is erélyes rendszabályoktól függ. Exportképes kiegyenlített terménycikkek kivitele nagyobbrészben közigazgatási probléma .Hálunk azonban a gazdaságiközigazgatásban nincsen meg a tervszerű együttműködés még a közel rokon ágazatokban sem.Előrelátó együttműködésben kell egyesülni az államigazgatásnak, az értékesítést végző szervezetnek és a termelőnek. A kereskedelmi szervet sem nélkülözhetjük. Erélyes beavatkozásra van szükség a hazai £iar fogyasztóképességének a fokozásara. Lehetetlen, hogy •Viísr amikor á mezőgazdaságban értékesítési válság van, ugyanakkor Budapest népe x drágán^v tehát hiányosan van ellátva élelmiszerekkel. A termelői és fogyasztói ár között lévő indokolatlan nagy differencia ffekozza a mezőgazdaság válságát, mert egyúttal a fogyasztóképesség nagyarányú alászállásával $ár. Ma körülbelül feleannyi a húsfogyasztás fejkvótája, mint 1876-ban,vagyis az Iparosodás kezdetén.Budapest jó és olcsó ellátásának a kérdése nagyobbrészben szervezési,tehát ugyancsak közigazgatási kérdés. Jövőnk attól függ,hogy a magyar föld természeti és éghajlati előnyeit különösen pdig a modern agronómiai tudomány - útmutatásait ki tudjuk-e minél előbb és minél energikusabban használni? I Folytatása következik. /