Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-05 [035]
HÍREK. A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE. A Budapesti Ügyvédi Kamara a törvény rendelkezése értelmében, - minthogy a legutóbbi rendes közgyűlés erre nem volt határozóképes - rendkívüli közgyűlést hivott egybe az országos ü>yyv- di gyám és nyugdíjintézet közgyűlési tagjainak megvá_ lasztására. A közgyűlésen elnöklő Pap Jó sef felsőházi tag, kamarai elnök megnyitó beszédében az aktuális ügyvédi és törvényalkotási kérdésekről nagyjelentőségű enunciáciét tett. Először is art a fájdalmas tényt ál lapitotta meg, hogy a magyar ügyvédség gazdasági helyzete mennyire szomorú. A leghelyesebb politika az ügyvédség részéről csak az lehet - mondotta - az ország mai nehéz helyzetében, ha minden erejét a meglévő birtokállományának megtartására koncentrálja. Erre kellítörekednie a jóléti intézményeinek az ápolásánál is. Vázolta az ügyvédi"nyugdíjintézet helyzetét, melynek fenntartása érdekében uj szanálási tervezetet dolgoztak ki. Ennek köszönhető, hogy az inté:étnek ezidőszerint 2,282.000 pengő vagyo na van, ami azt a nagy célt szolgálja, hogy az ügyvédi özvegyek és árvák segélyezése biztosítva legyen. Hivatkozott ezután az elnök a Királyi Közjegyzők országos Egyes ületének" le fut óbbi közgyűlésén elhangzott ás az ügyvédeket érintő felszólalásokra, s ennek kapcsán bejelentette, hogy a Fözjegyzők Országos Egyesületének elnökével történt tárgyalásai alapján örömmel állapithatja meg, hogy a két testvértestületnek koll-giális érzéssel együtt kell működnie, természetesen ennek előfeltétele az, hogy egyik testület se sértse a másiknak hatáskörét. A most parlament elé került perrendi novellával foglalkozott ezután az elnök és kijelnntette, hogy & javaslat a parlament elé terjesztett mai formájában uj alakulatokat akar teremteni és az alapvető rendszert megtámadni. Ez a törvényjavas1 at nemgsak az ügyvédeket érdekli," hanem az egész közönséget is. Ezzel a javaslattal az ügyvédeknek nemcsak a maguk érdekében hanem a jogszolgáltatás a polgárok bizalma és a közszabadságok biztosítása érdekeben is foglalkozni kell. Az ügyvédi karnak minden törekvése az volt, hogy a parlament és az igazs ágügyminis zter figyelmét felhivja arra., hogy ha ez a javas lat törvénnyé lesz, ugy lehet, hogy az igazságszolgáltatási eljárás rövidebb és egyszerűbb, de feltétlenül rosszabb lesz, mert a pereket nenvsak gyorsan, de alaposan is le kell tárgyalni. K ell, hogy a perekben o lyan perszakok legyenek, ahol az anyagi igazság megnyugtató módon kiderül. A polgári peres e 1 j ár ás-^tervozet novellájában van ugyan néhány üdvös újítás de rámutatott aclskra az intézkedésekre, melyeket a választmány elfogadhatatlannak tart. Főleg klemélteySi^értékhatárok felemelésének rendeleti uton való szabályozása milyen veszedelmeket rejt magában. Még nagyobb aggodalaoramal fogadja az ügyvédi kar a büntető eljárás tervbe vett megreformálását. Az egyes bitói eljárás kiterjesztését és főleg az előkézsitő eljárás leépítését. Enunuiálta az elnök, hogy az ügyvédi kar a törvényben biztosított kötelességénél fogva minden erejével oda fog törekedni, bogy a javaslat retrográ; intézkedéseinek raegváltoztatá át ugy a p arlanentben mint az igazságügyminiszternél kieszközölje. lé A nagyhatást keltett elnöki nyilatkozatok után megejtették a sza/l vazást, megválasztottak 43 nyugdij intézeti közgyűlési tagot. /MOT/H.
