Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-21 [034]

Budapest, 1930. március 21. 4 XII. évfolyam, 66. szám.FŐVÁROS , /A pénzügyi bizottság ülése, pf oly tat ás 3./ B ü c h 1 e r József nem járul hozzá az előterjesztéshez, mert a kölcsön íiagynn drága lesz. Nyolc és fél százalékos kamatról beszélnek. Be még ha ez hét és fél százalókra csökkenne is, akkor is bekövetkezik, hogy a kezelési költségekkel 2 % többlet járul hozzá, tehát az elsőrendű élelmisikkek ára legalább ugyanennyivel drágul. Hogy pedig ez a fegyasztóközönség milyen zúgolódását fogja kiváltani, aa elképzelhető.,iZ adnnyi bérlet továbbadása Iránt a legsürgősebb intézkedést kéri. Szeretné azt is hallani, mi történt a vásárpénztár hárommilliós régi deficitjével. L a m o t te Károly pénzügyi tanácsnok azt mendja,hogy a kamatkérdés későbbi dolog. Ha megakadályozzák a vásárpénztár kölcsönfelvételét, ezzel kátyúba jut a beruházások menete is, Ezt a pénzt a Vásárpénztár csak átmenetileg kapta, tehát ha arra a tanácsnak szüksége van, vissza kell adnia. B a r a c s Marcel nézete szerint a Községi Takarékpénztárnak módjában lenne a vásárpénztár részére ezt a kölGSönt nyújtani, különösen azért, mivel a Községi Takarékpénztárral szemben nyugodtan vállalhatja a főváros a garanciát. A Községi takarék feltetlenül olcsóbban is kapná a külföldi kölcsönt, A város "xr a községi takaréknál is tehát rendelkezhetik vele. Kozma Jenő a Községi Takarékpénztár üzleteredményeit a legtiszteletreméltóbbaknak ismeri. A nála elhelyezett beruházási összegeket átadta ez az intézet a vásárpénztárnak, most azonban szüksége van reá, tehát vissza kell kapnia. Minthogy pedig a vásárpénztár is önálló pénzintézet, ha egyik kölcsönt felmondják nála, akkor szükségszerűen másutt kell keresnie. Felfogása szerint a Községi Takarékpénztárnak nincsen olyan tőkéje, amelyben tizenhatmilliót hosszú lejáratra és olcsó kamattal rendelkezésre bocsáthat. Az elhangzott kifogásokkal szemben megjegyzi, hogy a Vásárpénztárnak erre az összegre nem uj beruházások céljából, hanem a rendes üzletmenet keretein belül van szüksége. A bizottsági előterjesztést elfogadja. Vértes Emil ugy nyilatkozik, hogy ha ennek a kölcsönnek a folyósítása sürgős, ugy a vásárpénztár, anelynek üzleti gesztiéi nem a legszerencsésebbek, nem lehet a felvételnél oly előnyös helyzetben,mint a Községi Takarékpénztár. Nem szabad tehát rapszodikusan eljárni, Vegye fel a^kölcsönt a Községi Takarékpénztár, mert ezáltal megkímélik a Vásárpénztárt attól, hogy még súlyosabb helyzetbe jusson. Ha van a városnak egy ily^nagy intézete, mint a községi takarék, akkor semmi szükség arra, hegy a Vásárpénztár vegyen fel Önállóan drágább kölcsönt annál, mint amelyet a takarék utján kaphat. Az adonyi bérlettel kapcsolatosan a legjobb politika az lenne, ha minden ezzel összefüggő ügyet a legőszintébben feltárnának, Erre^nézve kéri albizottságot, hogy a legközelebbi ülésen előterjesztés tétessék. Ezt az előterjesztést nem szavazza meg. Platthy György nem érti, miért tesznek olyan nagy külömbséget a Községi Takarékpénztar és a vásárpénztár között. Annak idején energikusan tiltakoztak az ellen, hogy a Községi Takarék autonómiájába bárki is beavatkozzék. Szavakkal való játszásnak tartja ezt, hegy a Községi Takarékpénztár pénzéből nyújtsanak kölcsönt. Az eddig nyújtott hitelt mendja fel a Községi Takarékpénztár, a Vásárpénztár pedig a községi takarék segélyével vegyen fel külföldi kölcsönt. Ekkor viszent már hitelnyújtásról van . szó és egészen másképp áll a dolug, mint az előterjesztés mondja. A tizen_ t J[. hatmillió visszajön a Község 1 Takarékpénztárhoz, a vásárpénztár pedig a . kamat differenciába:! segíteni -cöteles. Az igazság tulajdonképpen az lenne, V» ho^y az viselje az előállott egész kamatdifferenciát, akinek ebből haszna l származik. Ez pedig a Község: Takarékpénztár. Kéri, hogy a tárgyat vegyék { le a^napirendről és megfelelő uj előkészítés után hozzák tárgyalásra.Szeretné tudni, ki, vagy mi kényi3eriti a Vásárpénztárt ennek a tizenhatmilliónak a felvételére. A javaslat:): nem fogadja el. /f ulyt.•.. ;ása következik/