Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-20 [034]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 5. törvényszéki kiadás, Eudapest,193o.március 2o. ÉRDEKES PERESRE TÉS AZMKR ÉPÍTÉSZETI ÉS MÉRNÖKI KAMARA KÖRÜL. Az épit$if>ari érdekeltségek már hosszabb Idő éta elkeseredett harcot folytatnak az úgynevezett mérnckkamarai fenntartásos rendelet ellen. Ssjmamsnwam ffiBflnatom»B^iff&liMnmmmáim^ agmmjwi^iBtim^ mgasmVEip A rendelet kiadását hosszas tárgyalások előzték meg és még Hermann *-iksa kereskedelmi minisztersége alatt kiadott utolsó rendelettervezet tárgyalására a budapesti kereskedelmi és iparkamara szakértekezletet hivott, össze,amelyen résztvettek az Összes érdekkórviseletk. Ezen a tárgyaláson felszólalt Farkas Elek, az Építőmesterek Szövetségének igazgatója is,aki M'röpBwiitfHrasia többek között elmondotta,hogy meggyőződése szerint a mérnökkamarai törvényt a törvényhozás azért alkotta"meg,hegy a mérnöki erkölcsöknek védelmet nyújtson. Fzzel szemben -mon.otta Farka3 - a Mérnöki lv,i"ara több intézkedésével nem az erkölcsöt, hanem a mérnökkamarai tagok .'rdekét védte. Ebben az ügyben oikket is irt, amelyben a törvény rendelkezéseivel való visszaéléssel vádolta a mérnekkaraarát azért,mert a telefenszaknévsor összeállításánál különbséget tett a mérnökkaffiarai tagok ós azok között a mérnökök között, akik a kamarán kivül állnak. Emiatt vissza üléssel vádolta meg a kamarát. A mérnöki kamara Farkas Eleknek ezt a felszólalását és cikkét inkriminálta. A

z ügyészség nem vállalta a vádat és i&pipBoi. ezért a magánvadat maga a Mérnöki Eamara vette át. Ebben az ügyben ma délelőtt tartották' meg a főtárgyalást Schadl Ernő dr. törvényszéki tanácselnök vezetésével. Farkas Elek kijelentette, hogy a cikket közérdekből irta,mert az egész magyar épitőiparosság érdekeit súlyosan érintette az, hogy a telefons:.akoévsorban különválasztották a kamarai tagokat a nemkamarai tagoktól és i -y az ut°bbiakat ugy állították be, minthogy ha azok önálló mérnöki munka végzésére nem volnának jogosultak. Kérte errenézve a valódiság bizonyítását úgyszintén arra is, hegy a Mérnöki Kamara nem a mérnöki erkölcsöt védte. Bejelentette azt, hogy az építőipari érdekeltségekhez éppen tegnap érkezett le a kereskedelmi minisztériumnak eg:^ leirata, amelyben elrendelte,hogy a legközelebb megjelenő telefonszaknévsorban az épi6öiparosság által kifő)g^aolt megkülönböztetés elmaradjon. Kálmán Lászl° dr., Farkas Elek védője a valódiság bizonyításának az egész vonalon való elrendelését kérte. Kelemen Kornél dr. a sértett kérnöki ^amara jogi képviselője a valódiság bizonyítására előterjesztett Incitvány mellőzését kért: de ha a bíróság azt mégis elrendeli, ugy kérte ugyancsak több tanú kihallgatását. Schadl Ernő dr, tanácselnök a valódiság bizonyítását elrendelte és a legközelebbi főtárgyalásra tanúként megidézni rendelte többek között az építőipari érdekeltségek vezetőit, Buday Béla nyugalmazott államtitkárt, Tppereser rt

kOs helyettes államtitkárt, úgyszintén a Mérnöki Eamara több vezetőjét. /MOT/ ÜGYÉSZI VÁDELEJTÉS UTÁN VKPEMELÉS. A büntetőtörvény széken Messik Lajos dr. egyesbiró ma folytatta annak a per nek a tárgy alását, amelyet az Elektroiux r.t. inditott Balázs Artúr, a rész vénytársaság vezérképviselője ellen. A per előzménye az,hogy Balázs Artúr még 1923- ban a Turbátor Co, göteburgi cégtől porszivógéíeket kapott bizományba. Később ez a cég beleolvadt az Elektroiux r.t. vállalatba, amely 1928-ban felmondta Balázs szerződését. A felek közt vita támadt, Balázs nagyobb összeget követelt azon a cimen, hogy őxju&gyjEkk tőkét fektetett be a bizományi üzletbe, azonkívül felmondás cimén is nagyobb összeget követelt a részvénytársaságtól. Választott bir óság elé került az ügy, amely nem tu dott határozatot hozni, ekkor történt azután,hogy az Elektroiux sikkasztás és mragyrémoklrathamisitás óimén följelentést tett Balázs ellen. Az ügyészség megállapította,hogy a feleknek egymással szemben kölcsönös követeléseik vannak és azzal az indokolással,hogy a bűnvádi eljárásnak nem lehet célja, hogy a felek között a5 elszámolást előmozdítsa, az ügyben az eljárást megszüntette .A megszüntető végzés indokolásában benne volt az is,hogy egyébkent sincs bűnvádi eljárásra semmiféle ok. Az ügyészi végzés ellen a részvénytársaság felfolyamodással élt, mire a főügyészség utasítására az ügyész ség most már vádiratot adott sikkasztás cimén , ellenben az okirathamisités vádját elejtette. /Folyt.köv./ Sz.