Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2
1930-03-29 [034]
mmmmMAGYAR ORSZÁGOS TUDOSITO, 2. térvény széki kiadás . Budapest, 193o. március 29. ^jypg^ ggjjggpQ ,„ HAEI3 NYA KALAND JA • Lötl F.fbert a Fischer Jenő és Társai,Oottön KarIsnyafestő és kikészítő gyárnál volt hosszabb ideig alkalmazásbanjxsatóg Sgy napon ^súlyos viszszaélésekre Jöttek rá, kiderült, hogy Imii Róbert dtszáz^é^rerg-selyemharisnyát, amelyet a különböző cégek kikészítés végott adtsk át, elsikkasztott, Illetve eladott. Lobi ellen megindult az eljárás, a bűnügy aze^ tan megszüntetéssel végződött, mert a Cotton gyér,, amely mint főmagánvádló szeropelt, visszavonta a feljelentést, mire a bíróság megszüntetie az eljárást. A bűnügyi résztől függetlenül"polgárx per indult Lc'bl ellen, akit kártérítés címén beperelt scolt munkaid6. -rállalata. A Cotton cég azonbanxx nemcsak Lobi ellen Indított keresetet, hanem az Erdős Testvérek, Gróf Tisza István-uccai nagykereskedőt la megtámadta, mert -mint a kereset panaszolja - Erdősek megvettek háromszáz pammmm tucat Bemtergharisnyát a Lobi által eladett mennyiségtől, A harisnyák tucatját Lötl Erdőséknek harminc pengőért adta, a felperes gyár ál itása szerint a napiárnál jóval alacsonyabb vételééért, amiből nyilvánvaló, hogy Erdősek tudták, hogy Lőbl nem tisztességen uton jutott az áruhoz. Ezek szerint - hangzottba Cotton gyár perbeli érvelése, nemcsak ^öbl Róbert, hanem az Erdős cég is kártérítéssel tartofeik. azért a kárért, amelyet a gyár azzal szenvedett, hogy a cégeknek megfizette a elsikkasztott harisnyák ellenértékét. Ez az összeg a kereset szerint 15.550 pengő. Gedeon Alajos dr. törvényszéki tanácselnök több tárgyalást tartott az érdekes kártérítési perben. Az Erdős cég a keresettel szemben azzal védekezett, hogy fogalma sem volt arról, hogy lopott árut vasáról. Lőbl azzal hoztajmwranáj: a harisnyákat, hogy a r-égek nem tud.ték kiváltani és otthagyták, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy a gyár ezeket eladja. Lőbl az egész vételügyletnél mindenkor mint a gyár képviselője szerepelt. A védekezés további során Erdősek még azt Is felhozták, hogy teljesmértókü jóhiszeműségüket Igazolja az is, hegy több levelei; intéztek magához a Cotton -gyárhoz, azokra válasz is érkezett, s sejtelmük sem volt arról, hegy a leveleket Lőbl elfogja és ő maga válaszolt rA a cég nevében, hegy igy a gyanút tiltott tízelmeiről elterelje. A törvényszék szakértői bizonyítást rendelt el abban a kérdésben, vajjona harisnyák valóban napiárnál jóval alacsonyabt árrn kerültek-e Erdősekhez? Kihallgatták Rutkai Antal nagykereskedőt, aki szakvéleményében kijelentetto, hogy a harmincpengős tucatonként! ár nem volt túlságosan alacsony -mert ehhez arég hozzájárult a kikészítés költsége, amellyel együtt tfSraoiB pengőre rúgott egy tuoat harisnya ára.Es az tszszeg az akkeri viszonyok mellett nem. tekinthet" tu3 alacsonynak már azért sem , mert a rossz gazdasági viszonyok miatt készpénzfizetés esetén a kereskedők hajlandók lényeges árengedményeket térni. Erdősók pedig a harisnyát kérszénzért vették,a igy érthető, ha gyanútlanul belementek az <">lcs6 vásárba. A törvényszék ezek alapján meg lapította az Erdős Tetvérek cg jóhiszeműségét, miért is a kártérítési kötelezettség alól 13 mentesítette, &zonían lőbl Róbertet marasztalta a perolt összegben, s kötelezte, hogy a 13.35o pengőt fizesse mog, nemkülönben a perköltséget is viselje. Gedeon Alajos dr. ma hirdette ki az Ítéletet a peres felek előtt a régen húzódó érdekes perben. /líOT/SY. A TÁELA IS ELUTASÍTOTTA CSELÉNYI JÓZSEFNEK, A NEMZETI SZÍNHÁZ MŰVÉSZÉ. NEK KERESETET AZ F.TERNOLA R.T. ELLEN. Cselényi József , a Nemzeti SzlrúAz művésze szerződést kötött az Eternola hangszerkészítő és zeneműkiadó részvénytársasággal éa a szerződés értelmében Oselényi gramofonlemezre lett vwlna köteles bizonyos énekszámokat a részvénytársaság számára lerögzíteni, Á szerződés megkötése után Cselényi JOzsef tárgyalásokba bocsátkozott egy másik zeneműkiadói vállalattal és ezért az Eternolával kötött megállapodását nem perfektuálta. A másik zenei részvénytársaság viszont éppen arra való hivatkozással- nem kötött szerződést a művésszel,mert Cselényi József szerződött ügyfele volt az ^terneIának. Igy a művész végeredményben egyik zenei társasággal sem végzett érdemleges munkát. Cselényi pört Indított az Eternola társaság ellen, asen a elmen,hogy a társaság az időközben jelentkező művésszel nem óhajtott zenei fölvételeket csinálni. A kártérítési pora a művész elsőfokon, a budapesti törvényszék előtt elvesztette. Másodfokon az érdekes, 2400 pengős kártérité si pörrel most foglalkozott a királyi Ítélőtábla Gönczy-tanácsa, amely a megejtett tanúkihallgatások eredményéhez képest helybenhagyta az elsőfokú biroság elutasító határozatát. /MOT/Ky-
