Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-29 [034]

K -J z i v a t . , , "Lo Tizennegyedik kiadás /Q « Budapest, 19S0. március 29. ' XII. évfolyam, 72. szám. MEZŐGAZDASÁG. A FÖLDREFORM ES BIRTOKPOLITIKA. A közvéleményt a

z utóbbi időben ismét foglalkoztatja a földbirtokpolitika kérdése,különösen olyan vonatkozásban, hogy a lezárult földreform után még következni, kell egy egészséges földbirtokpolitikánakj amely ugyan nem kényszereszközökkel, de a megfelelő intézkedésekkel negkönnyiti a földszerzést

c K o ó s Mihály ny, államtitk kár, az Országos Mezőgazdasági Kamara Igazgatója foglalkozik ezzel a kérdéssel egy beható tanulmányban a Mezőgazdasági Közlöny hasábjain.Mindenekelőtt visszapillantást vet a földtulajdonban még a jobbágyság felszabadulása óta beállott változásokra, valamint a tervszerűen végrehajtott birtok politikai feladatokra, mint a háború előtti telepítésekre és parcellázásokra. Számadatokkal mutatja be a birtok megoszlásnak háború előtti,valamint 1928. éves állapotát s ebből "megállapítja, hogy ma aránylag sók a törpe birtok, azonban a törpebirtokosság önálló gazdasági élete csak csekély mértékig van biztosítva, A törpebirtokok ugyanis csak különleges viszonyok között, ahol azokon kerti müvelés űzhető, nyújtanak megélhetési alapot,mig az általában elterjedt gazdasági müvelés mellett önálló gazdasági existenciát nem nyújtanak. Ezért törpebirtokosaink leginkább részes munkálatok vállalásával kénytelenek a törpebirtokok ki nem elégitő hozamát kiegészíteni. Szerinte tehát a birtokpolitikában csupán szociálpolitikai elgondolások nem alkalmazhatók, mert a föld felaprózásának korlátokat szab a mindenkori gazdasági törvényszerűség. Ha ninösenek meg a törpebirtokok a gazdasági gyarapodás feltételei,akkor az ilyen birtbkelaprózás nem lehet semmiféle birtokpolitikái, feladata. Végeredményben tehát azt mondj a,hogy a birtokmegoszlás folytonos változása a gazdasági és társadalmi élet belső törvényszerűségével táplálkozó szerves fejlődési folyamat,amelynek a kifejlődését lehet és kell is segíteni, de amelyet egyoldalú elgondolások alapján nem lehet mesterségesen felidézni, A Közlöny egy további tanulmánya egv nem kevésbé aktuális problémát, a nemesitett magyar buzafajták minőségének a kérdését tárgyalja, Grábner Emil m. kir. kisérletügyi főigazgató tollából. Rámutat arra, hogy a búzaminőség kérdését eddig csak egyoldalú és részben helytelen szempontokból világították meg, mert végeredményben a buza minősége sok egyéb olyan természeti tényezőtől függ, amely már eleve meghatározza, a termelendő búzának a minőségét. Tehát nem egyedül a fajta az,amely a minőséget meghatározza, mert egy bizonyos minőség eléréséhez bizonyos természeti feltételek jelenléte is szükséges.Minthogy ezeket a természeti feltébeleket egyöntetűen biztosítani nem áll módunkban, egyöntetű minőségű buzá termeléséről sem lehet szó.- További közlemények a kanadai _ poolról, a. francia mezőgazdasági válságról, az egyes burgonyafajták terméserédf menyéről stb. szólnak, amelyeket még kamarai közlemények,könyvismertetés^ I a világ gazdasági eseményeit összefoglaló Krónika rovat egésziti ki. Mutatványszámot; készséggel küld a kiadóhivatal / Budapest,V. Szabadság tér 10./ /MOT/B.