Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-29 [034]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDOSITO' Kézirat. / /

*^£. Nyolcadik kiadás. Budapest, 1950. március 29. XII. évfolyam 72.szám. KIREK ' *' 7 • S X ? —-A KÉZMŰVESIPAR AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, - MUNKAALKALMAK AZ ÉPÍTŐIPARBAN. A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁS REVÍZIÓJA. A budapesti ég környékbeli ipartestületek pénteken este közös elnöki értekezletet tartottak, amelyen P a p József, az IPOSZ elnökének és B e c s e y Antal, az Országos Kézműves Testület ügyv.elnökének javaslatára kimondották, hogy a fővárosi és környékbeli ipartestületek vezetőségei az ipari szabadérdekképviseleti szervezetek bevonásával rendszeresitik a havi elnöki értekezleteket, hogy a mai vákgágos gazdasági helyzetben az Iparosság egyöntetű és tervszerű érdekképviseleti munkáját ezúton is elősegítsék. Németh Gyula ipartestületi elnök /Budapesti férfiszabók/ felszólalása után az ipartestül ;tek örömmel fogadták el a javslatot,egy_ ben kifejezést adtak az egyes ipari szakmák sérelmeinek és kivánalmainak. K e 1 1 n e r Albert, a Nyomdáézipartestület elnökéről: a közüzemek versenyének leépítését sürgetto. Pap József inditványára ezután az értekezlet szűkebb bizottságot küldött ki az OKT és IPOSZ képviselőiből a fővárosi bizottsági tagok választásának kérdésében, valamint a közeledő budapesti kereskedelmi 03 Iparkamarai választások ügyének előkészitésóre• B e c s e y Antal részletes előterjesztést tett az Országos Kézműves Testületnek •; -* - :- . munkaalkalmak szaporítása, az óhegyl Horthy Miklós-kertváros épitkezés folyamatban lévő akcióiról, a fővárosi házak tatarozása, a kisipari hitel, a társadalombiztosításról szóló törvény reviziója és az intézet reformja, az ipartestületek központi szervének, "az iparos központi székház, valamint a nyolcórai munkaidő rendezésének kérdésében. Remélhető, hogy az elhatározott közmunkák kiadása kb. százmillió pengős forgalmat fog jelenteni, ami elsősorban az építőipar és kapcsolatos szakmák foglalkoztatását biztosítja majd. Az értekezlet Becsey Antalnak a fővárosi munkaalkalmak megteremtése és sürgetése terén kifejtett eredményes munkásságáért köszönetét fejezte ki. L e h n e r Rezső /Soks zordjait ó Ipartestület/ a társadalom_ biztosítási kérdésekben az Iparosság legerélyesebb mozgalmát kívánta.Az anyagi szolgáltatások ma oly nagyok, hogy a munkás gondolkozik, érdemes-e egyáltalában dolgoznia. A társadalombiztosítás mái. egész rendszerét revizió alá kell venni. Sürgette a szabad orvosválasztást,F ü r, e d y Lajos /Aszt^losipartestület/ ugyancsak a társadalombiztosító reformálását követelte. Dr.K o v al ó c z y RezsŐ, az OKT főtitkára a 8 órai munkaidő kérdését ismertette. A megindított Írásbeli ankét anyagának feldolgozása után külén értekezlet fogja e kérdést behatóan tárgyalni. Számos felszólalás behatóan foglalkozott a kézműves ipar egyéb aktuális kérdéseivel is, majd kimondotta az értekezlet, hogy a társadalombiztositási rendszer reformját állandóan napirenden tartja s az április hó folyamán egybehívandó autonómia kisipari tagjai részére az összes konkrét sérelmeket részletes elaborátumba fogja egybegyűjteni. Egyben elhatározta z értekezlet, hogy módját fogja ejteni, mikép tiltakozzék a parlamentben r

\z elhangzott ama ipartalan' vád ellen, hogy az iparos, aki a járulékot nem fizeti be, sikkasztást követ el. Az iparos a járulékot a legtöbb esetben nem Is vonja le még fele összegében sem r> munkáa béréből, s a mai gazdasági élethalál harcban egyszerűen rtem képes fizetni a magas járulékot, a 24%-os kamatot és ri behajtásokkal járó horribilis költségeket. Utaltak főleg a németországi rendszerre, ahol a munkás bélyegben rój ja le a i áruiékot s az általa a munkásnak kifizetett járulékért már nem felelős. A pestkörnyéki testületek szót emoltek a gyárak által munkásaiknak adott és'garantált, hitelbe való vásárlásra jogo| sitó utalványok rendszere ellen, mely a környékbeli iparosságot állandó l/l fogyasztási körétől megfosztja. /MOT/B. J/1