Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-27 [034]

2. törvényszéki kiad a . * Budapest, 193o .icárcius 27. ---AZ OSZAGOS 0RV0S5Z'6VÉTSÉG ELIEN INDÍTOTT SZERZŐI JCGBITCRL..SI PER­BEN A T.-BLA 13 ELUTASÍTÓ ÍTÉLETET HOZOTT.­-AZ ITTLÉT SZERINT TUDOMÁNYOS C] LT SZOLGÁLT A EURUZSLASELLENI KULI ITÁS. Az 1023-ban rendeze t nagysikerű kuruzsláeelleni kiállításból mint ismeretes, polgári per sarjadt. Grossmann Simon fogász szerzői jogbitor­i^s eimón fordult panasszal a királyi törve nyszékhe , azért, mert a kuruzslás es babona elleni kiállításon a fényképe szöveggel egy t t a kuruzslók között szerepelt , ezenfelül Gortvay György dr. miniszteri osztálytanácsos a Gellértben mmmmmmmaifafe tartott előadássorozat keretéber. szóval is foglalkozott személyével és kfrit-tzálta ténykedéseifyVnfelyek kimeritik a kuruzslás kritériumát. Mindezeket Grossmann Simon magára nézve sértőnek találta é_<» perrel támadta meg az Országos Orvosszövet­séget, amely a kiái ."oltást rendezte, a szövetség elnákét,Csilléry András dr.-t és fitemxmxmmmCortvay György dr.-t. A perben az Orvcsszövetség azzal védekezett, hogy a kizá­rólag tudományos jellegű,: . közérdekű szempontokat szolgáló kiállí­táson Grossmann fényképe valótan ki volt állítva, de ez a fénykép már lapokban többször megjelent s csupán megnagyították. A szerzői jogi tör­vény értelmében a töbször leközölt fényképnek megnagyitása még nem képe^ szerzői jogbitorlás t - fejtegette az alperesi ügyvéd - miért is a kere­set elvtasitandó. Nyiry Zoltán dr. törvényszéki biró elsőfokon mult év okto­be ében hozott döntést, amelyben elutasította Grossmann imon szerzői jcbitorlási keresetét. A pert indító Grossmann ekkor már nem volt az élők sorában. Így az itélet ellen a Grossmann ^imon hozzátartozói jelentettek be felebbezést. Más odfoknn a királyi Ítélőtábla Szekéres-tanác sa elo ke­rült az ügy, ahcl ma az elsőfokú Ítéletet teljes egészében indokainál fo| va helybenhagyták.A tábla magává tette Nyiry Zoltán dr. ítéleti indoko­lását, amely szerint a saerzői jogbitorlás esete nem forog fenn. A tör­vényszakasz ugyanis kimondja^ hogy tudományos célra fel szabad használni ol^anaa müvet, amely már előzőleg megjelent, minthogy pedig a babona és kuruzslás elleni kiáll+.tás klrárólag tudományos éc kulturális célt szolgált., a fénykép kiállitásáért,illetve Grossmann aposztrófá­losaért sem az Orvosszövetsé.-et,sem annak elnökéinek, sem pedig Gortvay György dr.-t nem lehet szerzői jogbitorlás sal vádolni és őket ezért megbüntetni. Ezek szerint az Ítélőtábla is elégtételt szolgáltatott Csillery András ar.-nak, csakúgy mint Gortvay György dr.-nak. /MOT/SY. .—A KOMMÜN ALATT ELREKVIRÁLT ÚJSÁGPAPÍR MIATTI KÁRTÉRÍTÉSI PERBEN A KINCSTÁRT MARASZTALTA A TÖRVÉNYSZÉK. A Glóbus Nyomdai Müintózetnél a kom unizmus alatt elrekviráltak több bála fehér, rotációs papirost, és nagymennyiségű barna,ugyne­vezett spinn-papirt. Amikor a kommün megbukott, ebből a mennyiségből 14.343 kilu fehér, 03 3.66c kilc gramm apinn-par: iros még megmaradt, azonban m#Bitainm a papi rügyek miniszteri biztosa nem adta ki a papi­rost, hanem lefoglalta újból. A papirt később a Budapesti Közlöny nyomására fel is használták, - mondja a Glóbus keresete,amelyben a nyomdai müintézet arra kérte a törvényszéket, hogy kötelezze a kirá­1 yi kincstárt a lefoglalt és elhasznált papiros természetben való visszaadására. A per még 1925-ben indult. A hosszas tárgyalások során a királyi kincstár jogi képvislőj e ut jébn ugy védekezett, hogy a kártalanítás kérdésében egyésség jött létre, egyébként pedig a már tudvalevően elhasznált papirost természetben nem adhatják vissza, leg­feljebb az akkori ellenérték megtérítéséről lehe? e szó. Marczelly Béla dr. törvényszéki tanácselnök a per során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a papir természetben adandó visz sza, minthogy azonban annak visszaadása, tekintettel arra, hogy már felhasználták,- nehézségekbe ütközik, annak ellenértéke jár a Glotus­nak. Az ellenérték megállapítására a törvényszék megkereste a Keres­kedelmi és Iparkamarát, a a beérkezett szakvélemény alapján Maraelly Béla dr. a papír ellenértéke fejében 8.226 pengő megfizetésére köte­lezte »a hird etett ítéletében a királyi kincstárt. /Ezzel az ötévé húzódó pereskedésr az első fórum előtt befejezést nyert ./MOT/SY.

Next

/
Thumbnails
Contents