Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-27 [034]

MAGYAR OR SZAGO 3 TUDO SITO Kézirat. Tizenegyedik kiadás. Budapest, 1930. március 27. ^'ff/' XII. évfolyam, 70. szám. / Érdekes terv a Margithid kibővítésére. Folytatás / A budai olfiájLon a lejárat é<j a fel járat a hidfő melletti kis parkokban kerülne elhelyezésre. Ezzel a megoldással el lehetne érni, hogy a gyors.személygépkocsiiorgalon teljesen különválasztatnék a lassú teherforgalomtól. Gépkocsiknak az emelkedő pályára való felhajtás természetszerűen semmiféle nehézséggel sem jár. Ez a felsőpálya négy jármű szélességre ké szülne és a szigetre való befordulást körpályás megoldással minden kereszté ződés nélkül látná el. A feljárok tervezetével kapcsolatosan bemutatta dr. Mohos Emil a hidfő körüli utcák forgalmának rendezési tervét is. /MOT/H. RETHEY FERENC NYUGALMAZOTT FÖISFAN ELŐADÁST TARTOTT A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG KxRDESENEK NEMZETKÖZI JOGI ÉRTELMEZÉSÉRŐL. A Magyar Külügyi Társaság nemzetközi jogi szakosztálya csütörtökön délután a társaság tanácstermiben M ár f f y - M a n t u a n o ÍV

ezső rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter elnöklcsóvel ülést tartóto, amelyen többek között a következő notabilitások jelentek meg: Lukács György v.b.t.t., vitéz Raics Károly és Guilleaume Árpád ny. altábornagyok, Fiedle., Sándor báró, Rosenberg Auguszta, iü

ellerné Miskolczy Eugénia, Eöttevényi Olivér ny, főisp.án, ügyvezető elnök, Kalmár Elek, Körmendy Ekes Sándor, Péka-Pivny Féla, Mihalkovits János, külügyminiszteri titkár, Piukovich József, Szenté László dr., Dohay Andor dr., és számosan mások. Az ülés előadója R ét he y Ferenc dr. ny. főispán, egyetemi magám tanár volt, aki "Az állampolgárság kérdése a hágai nemzetközi-jogi konferencián" cimroel tartott tartalmas felolvasást. Az előadó a nemzetközi joginak azz_a.l a részével foglalkozott, amely az állampogársági jogra vonatkozik. Eza ;ardés az.ez évi hágai nemzetközi jogi konferencia elé kerül beható megvitatás céljából. Az előadás részletesen ismertette a népszövetség úgynevezett "Fokozatos Kodifikácios Bizottságának" /

r erre vonatkozó vita anyagát, a kérdés ©gyes főbb elveinek érintésével. Az amerikai nem _ zetközi jogi tudósok az állampolgárságra vonatkozóan egyezménytervezetet készítettek és ezt az egyezménytervezetet a hawardi egyetem felülvizsgálta. A mai nemzetközi jogi felfogás szerint az állampolgárság '-érdesének megfelelő törvényekkel való szabályozása minden államnak szuverenitásából folyó joga. Vannak azonban érmek a k; rdesnek a nemzetközi viszonylatban érvényesülő korlátozásai, amelyek részben a fennálló nemzetközi egyezményeken, részben a nemzetközi jog általános elvein, alapulnak. Réthey Ferenc dr, részletesen ismertette ezeket a korlátozásokat és rámutatott apra, hogy a modern jogi-kulturáju államok a háború után legnagyobbrészt revizio ala vették az állampolgárságra vonatkozó tételes jogszabályaikat, iVi

agyarors zá

; regi-keletü állampolgársági törvényének reviziója ugyancsal- o-Ikerülhetetler követelménye a fejlődő nemzetközi életafek?.. Ezt az újra szabályozást mindea esetre sürgetni fogja annak a létesülő nemzetközi egyezménynek, illetve ez egyezmény jogelveinek szükségszerű törvényhozási beillesztése a Magyar Corpus Juris-ha, amely egyezményt a nemsokára összeülő hágai nemzetközi / jogi konferencia előreláthatólag meg fogja teremteni. JA AZ előadást az egybegyűlt előkelő hallgató közönség nagy tetszéssel \J/\ fogadta, majd az ülés néhány hozzászólás után este nyolc órakor véget ért. "ÍJ/ /MOT/KY.