Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-26 [034]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSI TO. Kézirat, \X , fi ****** —- ty c JO 3 oldal. Budapest, 1030. már3iu3 26. / """'"'"* /A főváros rendes közgyűlése. Folytatás,!/ Nem érti a Ifivel bizottáág szerepét, nem látja tisztán e bizfttság jogi hely­zetét, ugy tudja, hogy a pénzügyi bizottság albizottsága, érthetetlen tehát,^ hogy hozhatrtt döntést-ilyen nagyjelentőségű kérdésben a pénzügyi oizottság Ő£ a közgyűlés tudta nélkül. Nem látja tisztán, hogy a 12-éSs bizottság határoza­tai miért olyan fokozott' jelentőségűek annak ellenére, htgy azckhbz «em a pénzügyi bizAttaág sem a közgyűlés nem járul hozzá és ellene van: a pénzügyi tanácsnok is, hogyan lehet az, hogy azokat azrnnal foganatosítják is mind­ezek ellenére és csak hónapok múlva kerülnek ^yilváAesságra. Err"ol a 12-es ' bizottságról v W o 1 f f Károly olyan ; nyilatkozatot tett közzé egyik ujaág vasárnapi számában, hogy a pénzügyi bizöttségft szert szervezték meg, hogy minden befolyástól függetlenül tárgyaljért bizalmas ügyekről és fonto3 pénzügyi elhatározásokról. A pénzügyi bizottsági ülések, mondta. Wolff, nyil­vánosak. A pénzügyi bizottságban a nagyatŐke képviselőt is helyet foglalnak. A város érdekei egyes tranzakcióknál kárt szenvedhetnének 'és kHlesönügyek^ len, leginkább pedig kamat tekintetében ki lennének Szolgáltatva a "bankvilág­nak. , Láng Lajoa: » Ezt Wolff Károly nem mondta, teljesen ki van zárva, Bróöby Ernő: - Ez nem áll. Éber Antal azzal folytatja, hogy ezeket a- megállapításokat, amelyeket Wolff Károlynak tulajdonítanak, nem aoeeptálhatja, á, 12-es bizctt­dágot Vázsonyi Vilmos prepozíciójára azért küldték ki, hegy a különböző adópolitikai és pénzügyi kérdésekben a pénzügyi bizottságnak oegitségére le­gyenek > mintegy kigondolóhizottság szerepeljenek, amely majd kitermeli azokat a gondolatokat, javaslatokat, amelyeknek a tanáes részéről kellene szérmaz­niok. Az tehát, hogy a 12-es bizottság azért alakult meg osupán, h^gy a nagytőke képviselőinek, tehát sajátmagának éa Láng Lajoonak 5L M káros' hefo­f ; lyásét eliminálja, ez oly^n dajkamese,, amit 1*520-eban még el lehetett monda­1 *ní, de/,ma már csodál egy nagy„kómely párt, komoly vezetőjének szájából.­Éber Antal ezután tiltakozott az ellen, hogy őt valamilyen magánérdek, képvi*... aelőjének állítsák Ige, mert mindig a közérdeket azolgálta felszólalásaival, közreműködésével. A Vásárpénztár dolgával kétszer foglalkozott a • közgy,üléf., 192Q-ban amikor '500,000 pengőről 2,500.000 pengőre emelték fe^ az alaptőkét, majd 192S-ben, amikfr az alaptőkét 4 millió pengőre egészítették ki.tNem ta­lálta semmiféle nyomát annak, hogy valaha bejelentettek volna, azt, hegy a beruházási kölcsönből 16 millió pengőt a Vásárpénztá^ pénzügyeinek szanálá­sára vagy kiegyenlítésére fordítottak, sőt ellenkelQleg, Welff Károly egye­nesen azzal indokolta meg az alaptőke%melé^s szükségességét^ hogy a Községi Takarékpénztár lé te altosé, vei megszűnt a Vásár^énztár bankosztálya és az összes betétek átmentek a Községi Takarékpénztárba. Ut zt is megemlítette•an­nakidején Wolff 4 hogy ennek a barj^sntálynak annakidején .30 *millió «betétje vOlt, de sehol sem szerep&lt egy 16 milliói tétel, amelyet valahonnan fedezni kell.^Ellenkezőleg az történt, hogy ezekről a bebétekrCl szólva azzal argu­mentáltak, hogy azért kell alaptőkefelemelés, hogy lehetővé váljorte- Vásár­pénztár eredeti rendeltetésének betöltése kölcsön nélkül is. Szerinte a köz­gyűlési határozat sérelmével történhetett meg csak az* hogy a külföldi, be­ruházásokra szánt kölcaön.4 16 millió pengődét olyan célra ferdítették, amely a beruházási programmban nem szerepel és amit nem lehet beruházásnak te­kinteni. Kérdi, miftörtént a főváros 2f millió -dolláros beruházási kölcsö­nével, vájjon ez a 16, millié pengő az egyetlen tétel-e, amelyet a közgyűlési hatá^onattellentéytben használtak fel. Nem járul hozzá a banácsi javaslathoz mindaddig^ amig a taj.áos pont.e3an1.el nem számol a 2C millió dolláros köl-* ^jfcsöijről, amig nem tisztázzuk . t/használtak fel ezldőszerint abból s ami ' fe^tmaradt, . olyan betétkéntakeze'llk-e,amely felett a^főváros szabadon rendelkezhetik vagy vannak olyanbetétek is, amelyek ^ljan célokra^vannak le­kötve, hegy azokat a főváros valóban csak akkor kaphatja vissza, ha az Illető szervnek uj kölcsönt szerez. Részletesen fejtegette a főváros kezesaégvélla fcáaának káros kevetkezményeyit a hitelképesség rovására és hangoztatta, hogy nem olyan ártatlan és veszélytelen dolflfl a függőkölosönök folytonos felvétele sem, bár ezidőszerint, tudja, könnyen megy az ilyen ..pénzszerzés, Utalt Ber­lin megfontolandó példájára, és azzal fejezte be, hogy a fővárosnál, véget kell vetni a mai köi^nyelmü gazdálkodásnak, és a székesfőváros hitelképessé­gének és teljes mobilitásának szigorú megőrzésével készen#kell lenni mé}j a * /folyfc.köv./ >•< * '.iár"!i'- FAk.U --y str.M-iH£ordi-t#*twik.. -«St::.-i:.13:ü'rtS:vIIi-ÍÍÍÍ-* .-y>lff - Mr.e&y i®zm* M

Next

/
Thumbnails
Contents