Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-18 [034]

MAGYAR CL SZAG CG TUDÓSÍTÓ hé z i r a t . Tizenhetedik kiadás. Budapest, 1950. március 18. XII. évfolyam, 63. szám. T U D 0 M A N Y . EIOAPG ÜL--8T TARTOTT k Í1AGYAí STATISZTIKAI TÁRSASÁG, - A MUNKABEREK LÉNYEGES JAVULÁSA A KÖZELJÖVŐBEN KEL \7ARHAT0. A Ma yar Statisztikai Társaság kedden este felolvasó lest tartott, székházának tanácstermében, melyen B h i r r i n g Gusztáv elnökölt. A felolvasó lés kapcsán K o v á c s Norbert dr. min. tanácsos tartotta székfoglalóját "A mezőgazdaság és ipari munkabérek" cimmel. Előadásában az előadó a mezőgazdasági munkabéredről beszélt s fejtegetéseiben a földművelésügyi mi., niszterium kimutatásait használta f prrásul. Magyarország n épe őségének -55.7 őstermelő, a^ik közül több mint kétmillió kereső. Az éleÍme zéanélküli nu:kabér ket vizsgálva az adatok vármegyénként igen különbözőek. A férfi munkásoknak lepgtnagasabb napibére Békés és Csongrád vármegyékben 6«5C pengő, legalacsonyabb Veszprém vármegyében: f

a 2.60 pengő. Az iparimua^abérek terén a gyáripari statisztika szerint 1928-ban 238 ezer munkásnak, 364 millió pengő munkabért fizettek ki. Egy munkás átlagos évi keresménye 1529 pengő volt. A napi kereset legmagasabb a sokszorosító és müiparban: 9.46 pengő, a legalacsonyabb a szövőiparban: 4.19 pengő . A tár adalombiztositási statisztika szerint, a melye ben a legjobban díjazott rétegek bérviszonyai ismeretlenek, a bérstatisfetika s zempont j áből tekintetbe jövő b ztositott alkalmazottak száma 1928 végén 767 ezer volt s a kifizetett napibér országos összege 2.8 millió pt;ngő, A hatósági munkaközvetítők által felajánlott munkabéreknél 1928- utolsó negyedében a kő, agyag ét üvegipar áll első helyen, , 1.25 #-ék pengő órabérrel, legalacsonyabb , tlaggal a kereskedelem szerepel: 39 fillér órabérrel. A szakmu kasok felajánlott átlagos őiiabére Budapesten 71 fillér, n napszámosoké 43-53 fillér, a női munvásoké 40 fillér, a szolgáké 44 f.-.llér. Vidéken a szakmunkások bére 35 és fél százalékkal i*i

se

bb, mint a főv rosban. A felajánlott órabérek országos átlaga 53 fillér, A vas és gépipar érdekképviseleti adatai 38 ezer muhksáról számolnak be, a tényleges kereset óránként a s zalrmur kasoknál 90 fillér, a napszámosoknál 50-75 fillér, női munkásoknál 43 fillér, tanoncodnál 16 fillér és az if jumunkáso'-nál 32 fillér volt. A beszerezhető 1929-es adatok közül a'szakmunkásod '.tlagos napibére 3 #-kaÍ, a napszámosokká 2.3 JÉ-kai csökkent, A statisztikai forrásokat cs3zehasonlitba azt látjuk, hogy anévleges munkabérre

1

' országos átlaga a gyáripari statisztika szerint 5.33, a társadalombiztosítási statisztika szerint 3.65, a közvetítoforgalo

ri

'r an felajánotJfc munkabérek szerint 4,24, a vasipar kimutatása szerint 5.37 pengő volt. A névleges raun&kjbér 2-4'/^ 1 százalékkal emelkedett. A reálmunkabér azonban a megélhetés drágulása folytán 1927 és 28-ban sülyedő irányzatú. Az 1929 évi gazdasági válság a háború óta a legnagyobb, növeli a munkanélküliséget és csökkenti a névleges munkabért. A szociális./ Igazság és az egész gazdagsági e&lfet jól felfogott érdeke miatt minden tényezőnek össze kell fogni, a még mindig károsan alacsony bérek egészséges ütemű javítására. Sajnos a jelek arra mutatnak, hogy a közeljövőben 1 nyeges javulás nem várható s a bérküzdelem közvetlen célkitűzése is más lesz mint az utolsó ívekben, Haugya :is a mezőgazdasági cikkek rohamos olcsóbbodása előbb utóbb az iparci-'képe is átterjed, akkor már ^nem a névleges munkabér emeléséért, hanem a munkabér leszállítása ellen tehát közvetve a reálmunkabér emeléséért lehet csak küzdeni. Ha azonban a mezőgazdasági árzuhanás csak átmeneti jelenség s az ipari termelés makacsul tudja tartani árait, a'-kor a névleges munkabéreket tobább kell emelni. A

z érdekes előadást, melyhez S i p o s s Sándor mérnők is hozzászólt, mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a közönség, majd T h i r r i g Gusztáv tagava^tó beszédével < rt véget az ülés. /MOT/E.