Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-24 [034]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDOSITO, Kézirat . . i r- N* y o i c a d i le kiadás. )Ji> —™- ; Budapest, 1930. március 24. (' XIIi évfolyam, 68. szám.E I R E K , —BÁRÓ* GIAÍÖMO AÖERBO OLASZ PÖLDMtn/ELESÜGYI MINISZTER ELÖIDÁSA AZ OMGEBÁN A FASCISTA KORMÁNY ERDÉSZETI POLITIKÁJÁNAK IRÁNYELVEIRŐL. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ma délelőtt fél 10 órakor Köztelek-utcai székházának dísztermében rendkívüli igazgatóválasztmányi ülést tartott, amelynek vendége volt báró Giacomo A c e r b o olasz földmüvelésügyi miniszter is, aki vasárnap érkezett Budapestre, hogy a mezőgazdasági kiállítást és a tenyészállatvásárt megnézze„ 'Az OMGE díszterme megtelt gazdákkal ós a mezőgazdasági élet reprezentánsaival ebből az alkalomból s résztvett az ülésen Had i k János gróf, M a y e r Károly földművelésügyi államtitkár, B e 1 1 c z e y Géza, Mattá Árpád, Tóth Jene^ Grabov szky Miklós, T o m c s án y i Gyula, Ipolyi - Kel 1 é r Gyula, F u r g 1 y Elem:'ér, Krisztián Imre, gróf Hessenstein Sándor, Újhelyi Andor, Pfeifer Gyula, Dégen Árpád, Batta Sándor, Mártonffy Barna, gróf Széchenyi Domonkos, Szalay Gyula, Pásztory Ödön, Dory Frigyes, Szuhany1 Ferenc, Mautner Alfréd, gróf Széchenyi Bertalan, gróf Erdődy Rudolf, báró Kende Tódor, Udvardy János, Czobor László, Szalay Gyula, dr. Szekeres László, Dory Frigyes, Szigethy Pál, Mayer Sándor és még számosan. Fél 10 órakor érkezett meg com . Mario A r 1 o t t a budapesti olasz követ társaságában Acerbo olasz földművelésügyi miniázter, akit • az olasz mezőgazdasági intézmények vezetői ós a budapesti ola.sz követség tagjai követtek. Felállva üdvözölték a minisztert:,, akit először gróf . v «Somssich László az OMGE elnöke üdvözölt olasz nyelven. . Örömmel értesült az OMGE - mondotta - arról, hogy az igazgatóválasztmány ülésén Excelleniád megjelenik és Olaszország mezőgazdasági és erdészeti politikájra vonatkozólag a magyar gazdaközönséget előadásban táj ékoztat ja„ fkmj^cuiA^^c^ Ezután magyar nyelven folytatta gróf Somssich László és ismertette báró A c e r b o Giacomo életrajzát. Acerbo egyike a háború után következő politikai élet és fascista rezsim legmarkánsabb alakjainak. Negyven evvel ezelőtt született az Abrudzók vidékén és .-.tanára: a római egyetem mezőgazdasági és agrártörténelml tanszékének^ igazgatója római kereskedelmid királyi főintózetnek, s elnöké a kutatások nemzeti tanácsa mezőgazdasági bizottságának. A háborúban önként jelentkezett, megsebesült, számos kitüntetést kapott, majd az abrudzői frontharcosok csoportjának élére állt és a vidék fascista mozgalmának vezetőjévé vált. 1921-ben választották meg képviselővé és ő volt az első titkárá\ffascista parlamaneti csoportnak. A Marcia su Roma után a Duce államtitkárrá nevezte ki, majd a Kamara alelnökévé választották meg s mult év szeptemoerében került a földművelésügyi és erdészeti minisztérium élére, Ö szervezte meg az Abrudzókban a nemzetvédelmi önkéntes mi11elát és jelenleg tábornoka a miliciának. Eljenzéssel fogadták Somssich László gróf szavait,' aki ezután Ascione Mario tanár képviselő, com.dr. FranJSQ Angolini tanár képviselő és dr. Maymone Rertolo tanár életrajzait ismertette, akik szintén jelen voltak az ülésen és a miniszterrel együtt érkeztek a magyar mezőgazdasági visz onyok tanulmányozására- Franco Angolini volt a szervezője a Mussolini által kezdeményezett úgynevezett'gabonavonatnak, amely ezidőszorint is járja Olaszország különböző vidékeit. M u t s c h e n b a c h e r Emil dr

c igazgató ezután felolvasta magyarul Acerbo Giacomo .földművelésügyi miniszternek'a fascista kormány erdészeti politikájának irányelveiről szóló előadását. - Olaszországban - mondta - az erdők legnagyobb része hegyes vidéken van és nem lehet beszélni hegységről azért sem, hogy fel ne merüljön vele együtt az erdők gondolata is„ A hegyvidéket erős és dolgos lakós^ ság népesiti be, s a lakosság állandó szaporodása a háború előtt harcba' állitották egymással az embert és az erdőt,ai; ember mindennapi küzdelmében \ földet keresett szükségleteinek kielégítése céljára, Es fejszével, tűzzel ; pusztittota az erdőt, amelyben ellenséget kezdett látni. Ez az egész3ég1 telén helyzet a háború után csak súlyosbodott, a fascizmus tehát megakarta oldani a kérdést és a régi axióma helyébe, hogy az erdő szükséges rossz, azt az elvet állította, hogy az erdő a gazdasági környezetnék harmonikus tényezője a 1923-ban életbelépett az erdei törvény. /Folyt.köv./