Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2
1930-03-24 [034]
Budapest, 1930. március 24. & XII. évfolyam, 68. szám. .. EMLÉKÜNNEPÉLYT RENDEZETT A NEMZETI DEMOKRATA PáRT VÁZSONYI VILMOS SZÜLETÉSINEK ÉVFORDULÓJÁN. A. lJ amzeti Demokrata Port néhai vezérének V á z s o ny i Vilmosnak 62-ik születési évforduló j a . alkalmából emlékünnepélyt rendezett a ^székesfővárosi Vigadóban. Az ünnepségen mintegy ezerötszáz főnyi közönség vett részt, amelynek soraiban megjelentek többek között: özvegy Vázsonyi Vilmosné és fia dr. Vázsonyi János ügyvéd, Vázsonyi Jenő a MÁV volt elnöktigazgatója, Déri Ferenc volt alpolgármester, $ródy Ernő, Fábián Béla, Gál Jenő ós Pak 0 ts József demokratapárti országgyűlési képviselők, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának a demokrata párthoz tartozó tagjai Kakulya£ Károly vezetésével^ a törvényhatósági bizottság egyéb pártállásu tagjai közül is többen jöttek el az emlékünnepélyre. Ott volt ezen kivül: Vértes Emil, a Kereskedelmi Csarnok egyik vezetője, Wilheim Adolf Vásárpénztári igazgató és számosan mások. Az ünnepséget S z e v e r e s Ferenc orgonaművész nyitánya vezette be, majd az CpErhnáz énekkara adta elő a magyar Hiszekegyet, R o u b á 1 Vilmos karigrzgató vezénylésével. Ezután Gál Jenő országgyűlési képviselő mondotta el nagyszabású ünnepi beszédét; "Eljöttünk - úgymond - hogy tanúságot tegyünk Vázsonyi Vilmos mellett, hogy hirdessük eszméit, mert csak a demokrácia hozhatja meg a megváltást. Vázsonyi Vilmos, aki mindig mindent a népért tett, és semmit sem akart magának, - mutatja nekünk az utat, az ő meg nem alkuvó, törhetetlen, demokrata és izzó magyar lelke az őrök ideál számunkra." A szónok ezután Vázsonyi Miimos gyermekkorának emlékeiről, az egyetemi évekről, ifjúsági vezérségének idejéről emlékezett meg, majd kiemelte az ifjú Vázsonyi jelentés szerepét a véderővita harcaiban, amikor Irányi Dániellel és Eötvös Károllyal egy arcvonalon küzdött. Ezeknek a nagy időknek egyetlen élo tanuja: A p p o n y i Albert gróf /Hosszantartó éljenzés!/ a Vázsonyiemlékkönyv bevezető soraiban igy emlékezik meg Vázsonyi Vilmooról: "Nemcsak becsületéé ember, de ami annál több, becsületes politikus is volt, aki mindenkivel szemben, felfelé és lefelé egyaránt megmondta és cselekedte is az igazságot'! Vázsonyi Igazi folytatója Kossuth Lajos aolit bajának, a jobbágysorból felszabadult népet polgársorba szólitja és a küzdelemben legelői halad. Nemcsak a parlamentben szerepel, hanem a törvény előtt is, ahol sikeresen védelmez meg egy egész férfit, afe azóta hősi halait halt Désy Zoltánt, akiről Vázsonyi Vilmos nagyszabású védelme eredményeként a független magyar bÍróság állapitja meg egy miniszterelnökkel szemben, hogy puritán, fedhetetlen politikus volt. Ma - folytatta szavait a szónok a parlamentben négyen képviseljük Vázsonyi politikaj át, négyen intézünk mementót a kormányzathoz, hogy emelje ki a népet mai helyzetéből, mert a gazdasági debacle után jöhet egy politikai debacle, amital az Isten óvjon * meg bennünket. Vázsonyi a forradalmi kilengésekhez sohasem adta oda magát, mindig intézményesen akart segíteni a népen, számára a mandátum nem uraságot, hanem kötelezettségeket jelentett. A forradalom küszöbén férfiasan üzente meg a fiatal királynak, hogy az alkotmányos jogaiért küzdő magyar népért mindent meg kell tenni, mert az állam ezzel a saját biztonságáról gondoskodik. Megjósolta, hogy nagyobb kenyér és több jog nélkül a felfordulás jöh, mert ahol "vak lovak hurcolják az Drszág szekerét", ott csak a forradalom jöhet. A királyt meghatotta ennek az államférfinak az őszintesége és mindig szeretettel emlékezett meg Vázsonyiról. Vázsonyi amellett, hogy a nép felségjogát hirdette, törhetetlen hive volt a magyar Szentkorona felsjges tanának. A Koronában a nemzeti főhatalom Inkarnációját látta f\ amely a főhatalmat a népben és az államfőben egyesíti. Nem jöhetett semmi, Lj ami ettől a meggyőződésétől elt<_ rithette volna, a magyar nemzeti gondolatíj nak mindenkor hűséges katonája maradt. 'Miniszter korában kodifikálta a vá]l lasztójogot es minden lehetőt megtett a népért, de az intrika első fmvalla" tára önérzetesen odadobta miniszteri tárcáját. A forradalmak után magára maradt. Elité•te az akkori áramlatot, mert szerinte a vallási kérdést nem lehet a politikai küzdelmek tengelyébe állítani. /F o 1Vt at ás a követke zik:/