Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-22 [034]

4. törvényszéki kiadás. /' ' Budapest ,195.o, március 22, ZU ELITÉLTEK EGY KERESKEDELMI ISKOLAI IGAZGATÓT /Folyt.3 .kiadáshoz ./ Klement Adolf tanár, aki jelenleg a vádlott igazgató vezetése alatt állo iskolában működik, azt vallotta., hogy annakidején beszélték, hogy Rajna plakátokat ragasztott ki

;

. ő maga azonban ezt nem látta. Bárdos György dr.: Meg tudna nevezni olyanokat,akik látták,hogy Rajna plakátokat ragasztott? Klement: Egy tanár tett erről említést,de ez a tanár már meghalt Máthé biró ezután kihallgatta azokat a tanukat,akik a Rajna elleni beadványt aláírták, Németh L

ászló

; Mérey Kálmán semmire sem emlékeztek Ostie Zoltán pedig azt vallotta, hogy Ő aláirta ugyan a Rajna elleni feljelentést, azonban már akkor s em tette magáévá a Rajna elleni vádakat. Bárdos dr,: Akkor hogy Írhatta alá a vádaskodó beadványt? - Ez akkoriban szokás volt., Dengl János dr. egyetemi tanár igazolta, hogy Rajna kommün alatti magatartása kifogás alá nem esette A tanuk kihallgatása után Bárdos György dr., szigorú büntetés kiszabásat kérte, Sulyostit

0 körülménynek kérte betudni,hogy tiz év után, amikor mindenkinek kötelessége volna az általános klengesztelődésen dolgozni,akkor akad egy fővárosi iskolai igazgató, aki ilyen fegyverekkel akar ja elvágni egy egzisztencia boldogulását, Ambrus Gyula dr. védő felszólalása után a járásbíróság bűnösnek mondta ki Jablonkai Oéza igazgatót rágalmazás vétségében és ezért 16o pengő pénzbüntetésre Ítélte, az itélet végrehajtását azonban felfüggesztette. A felek az itélet ellen felebbezést jelentettek be. /MOT/Sz. AZ ELSŐ ARZÉNPER A TÁBLÁN. .azoknak a tömeges mérgezési bűnügyeknek nm^y^bfemkmxmmmm,amelyeket "Tiszazugi arzénügy", gyűjtőnéven ismert meg a közvélemény, nagyobbik része má* lebonyolódott, a szolnoki törvényszék öt csoportban targyalta te mmi?msimám& ezeket az ügyeket. Mielőtt végkér befejeződne ennek a különös rémdrámának az első felvonás a, az egyik bűnügy már felkerült a királyi Ítélőtáblára, s a ;

^ad°-tanác s mára tűztél ki azmkSm első f elebbezési f őtárgyaláái, Er.'ek a bünpernek özvegy Csabai Gyuláné,született Szabó Krisztina a vádlót* ja, A negyvenkétéves koravén parasztasszonyt gyilkosság b ntettével vadolta a '.ügyészség,mert a vád ozérint 1923. október 6-án férje ivóvizébe légypanirról leáztatott arzént kevert, az Italt férjének beadta,aki ettől 8 z örnyüszenvedések közben meghalt, A tárgyalás során, a szolnoki törvényszék elnöke hiába tárta az asszony elé a vizsgálóbíró előtt tett beismeő vallomását , az asszony folyton c sak azt hangoztatta: - Én nagyon szerettem az uramat, nem 81 em megx mo , nem tudtam v-olna megölni* A bizonyítási eljárás során sok terhelő tanú tett vallomást, de akadtak bőven olyan tanuk is, akik Csabai né ártatlanságát hangozta tták, s azt bizonyították, hogy az ura kegyetlenül, brutálisan bánt vele, és tönk r etette az asszony életét, Az orvosi az akvélemény szerint az elhunyt h 1lájában annyi arzént találtak, ami halálos mérgezésre enged következtetni, s alkalmas annak kétségtelen meg. llapitására, hogy a halál oka: - arzénmérge zés. A bizonyítási eljárás befejezése és aperreszéd ,k e Hangzás a után a szolnoki tö vényszék Csabai Gyulánét bűnösnek mondta kix gyilkosság bűntettében s ezért a 92,. enyhitő szakasz alkalmazásával 15 évi fegyházbüntetésre és tiz évi hivatalvesztésre itélte. Az itélet indokolása szerint az orvos szakértei: véleménye alapján a törvén- szék kétségtelenül megél, apitetta, hogy Csabai Gyula halálát ar&és$|rgezéá okozta,ezt Csabainé a vizsg álóbíró előtt be is ismerte; foi£rlyalá»cn történt visszavonását semmivel sem tudta megokolni.A fcö vényszék sulyosbitó körülményként mérlegelte azt, hogy ake gyet len gyilkosságot hitvestársán követte el, viszont enyhitő körülményül szolgáit a vádlott büntetlen előélete,családos ál apota, férjes iszákos volta és durva bánásmód j a, amelv kiváltotta belőle azt az elkeseredett ielklál .apotot,amelyben a gyilkosság gondolaIn megfogant. Az itélet ellen az ügyész be a /ő 6 is felebbezést jelentett be, az ügy igy felkerült az Ítélőtábla Gadó.-tanácsához, ahcl az elsőfokú itélet felolvasásával kezd ték a mai feleboviteli főtárgyaiét.Az ítélet is mertetése után Medvigy István a r« táblabíró ismertette a reranvaget. /folyt. krv./M.