Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2
1930-03-22 [034]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat- é . r Tizenkilencedik kiadás //£ Budapest,1930. március 22. // XII. évfolyam, 67.szám. DR. ALFRÉD VERDROSS WIENI EGYETEMI TANÁR ELŐADÁSA A NEMZETKÖZI VÁLASZTOTT BÍRÁSKODÁSRÓL. A Magyar Jogászegylet és az International Law Association magyar cso portja szotabat délután hat órakor a budapesti Ügyvédi Kamara egyik előad 0 • termébe a együttes ülést tartott,melyen Fodor "jtáin dr* kúriai tanács elnök üdvözölte az előadóként megjelent dr. Alfréd V e r d r o s s wieni egye* tani tanárt, aki a wieni államjogi iskolának kivál 0 reprezentánsa s több előadást tartott a hágai akadémián is a nemzetközi jogról, A kiváló profeszjzor magyar jogászkörökben igen népszerű, Ő volt az, aki a magyar - román agrár-.„perben ránknézve Igen kedve gó kiváló jogi véleményt szerkesztett a Népszövetség felszólítására, Verdross dr. előadása során a választott biráskodá'j fejlődésiről besuélt H leszögezte, hogy mint minden jogszokás, ugy a nemzetközi jogszokás is ugy anyggi, mint formális jogi szabályokból áll. Egyrészt szabályokat tír talmáz,nely*^ z og^es államok közötti viszonyt szabályozza^ másrészt olyanokat; melyek az anyagi jog érvényesítésével foglalkoznak, Mig ">z anyagi nemzetközi jog * ;«<^itc>bb évszázados, addig a. nemzetközi jog védelme csak az utóbbi évtizedekben fejlődött ki. Mindaddig, a 11 segits magadon " elve uralkodott, mely minden kezdetleges jogrendben igy volt. Minden állam tehát saját maga bírálta el,vájjon ő, vagy a többi'állam tel jesitetto-e, vagy szegte neg a nemzetközi jogból eredő kötelességét, Mindegvik saját maga volt ügyének bírája, A kiváló spanyol teológus Franciscus Suarez 1617üben megjelent nagy müvében leszögezte, hogy az önsegély-háború / Selbsthelfekrieg / semriosetre sen ..JÍJ^ÍW természetszerűleg szükséges, mert az egyes államok a vitás kérdésekben az elintézést egy pártatlan tekintélyes harmadürra bizhatják. Mindaddig azonban, mig egy ilyen fórum nincs, mindaddig az önsegély n°dja nemcsak megengedett,hhnem szükséges is, mert ha erre nem állana mód, ugy a jogtalanság diadalmaskodna és minden jogi rendet felboritana. Nem lehet követelni a kényszer kikapcsolását,hanem rend zni kell a jognak érvényesítését 3 korlátok közé kell szőritani azt, hogy egymással differenciáb"- került államok egy pártatlan fórumra bizzák ügyüket-. Egy ilyen eljárásnak fejlesztése az anyagi nemnetközi jog szempontjából is legnagyobb fontosságú s amig egy ilyen hiányzik^., fennáll a veszélye hogy az anyagi jog csak papirón marad s nem képes arra, hogy az államok társadalmában érvényre jusson. Ilyen körülménye 1 ' között az anyagi jogkény-r szerit bennünket, hogy a jogvédelmi eljárást kiegészítsük. Eme eljárás csal a XIX. században kezdett kifejlődni,, de csak a ni időnkben ért neg. .ügyes vitás kérdések elintézésében ad hoc idggen fórumokra, vagy rvggyes bíróságra bir-ták a vitás kérdések elintézését,majd a XIX. század végén előbb kereskedelmi szerződéseknél,majd más szerzooéseknél is előtérbe lép a. kompromisszumos klauzula, melynek alapján a vitás kérdések a választott bir°aág elő kerülnek. Az első hágai békekonferencia óta, mely 1899-ben volt,lassanként kialakulnak egyes választott bírósági olyan szerződések, melyek a világhávoru előtt a vitás kérdéseket a választott bíróság hatáskörébe utalták anélkül, hogy ez a nem érdekelt .államok becsületét, függetlenségét, vagy éle térdekéttángálta volna, természetesen cpak a kisebb vitás kérdéseket engedték át'a választott bíróságoknak, a nagy konfliktusokat a diplomácia hatáskörébe utalták. «• világháború után a választott birXság keretei bővültek , ugy , hogy ma a világ tele van és át van hálózva gazdag sorival a választott birösági intéznényelcnek. Mindezek dacosra a választott bíróság intézményét sok: állam nem ismerte el és nen kötött olyan szerződéseket, melyekben vita esetén a választott biróságok m°dszeréhez kellett volna fordulni. A hágai békekonferencia előtt el akarták érni a végső célt, de i. kollektiv r.iegállapod ásra jutni nem tudtak,s csak néhány állam ratifikálta ezt a kötelezettséget. Csak a század második felében alakult ki a választott bir ü ságok intézménye mellett a procedúráé de consoliation ", melynek más a célja, mint a választott bíróságoké. A választott bir°jág feladata vitás kérdéseket a fennálló jog alapján elintézni, a kibékülési intézménynek feladata egy méltányos es iga zs ágos f negoldást tolálni, feladata teh/t egy uj $dgot előkészíteni. S> / Folytatása következik, /
